Fények menthetik meg a dunavirágzást a Megyeri hídnál

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. április 25.
• 0

Új természetvédelmi megoldás készül a Megyeri hídon: fénysorompó segítheti a kérészeket, hogy ne az aszfaltra rakják petéiket.

Első hallásra szinte hihetetlenül hangzik, hogy fényekkel lehet megmenteni egy rovartömeg életét, mégis pontosan ez a cél a Megyeri hídnál készülő különleges természetvédelmi megoldással.

A terv lényege egyszerű, de annál izgalmasabb: ellenfények segítségével terelnék vissza a dunavirágzás idején rajzó kérészeket a víz fölé, hogy ne a híd aszfaltján rakják le petéiket, ami ma tömeges pusztuláshoz vezet.

A háttérben egy régóta ismert, de sokakat meglepő jelenség áll. A kérészek a híd felületéről visszaverődő fényt gyakran vízfelszínként érzékelik. Ez végzetes tévedés. A peték az aszfaltra kerülnek, és elpusztulnak.

Most éppen ezt próbálják megelőzni.

Egy különleges természetvédelmi beavatkozás készül

A projekt márciusban indult az első szakértői szemlével, majd áprilisban újabb fontos helyszíni egyeztetés következett a Megyeri hídnál, a Magyar Közút szervezésében, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak részvételével.

Az áprilisi teszt során egy kifejezetten erre a célra fejlesztett mobil fényforrással próbálták meghatározni, hol lehetnek majd a leghatékonyabb helyeken a védőfények.

A feladat messze nem rutinmunka. Ilyen méretű folyószakaszon és ilyen hosszú hídszerkezetnél korábban még nem alkalmaztak ilyen fénysorompós védelmet, vagyis részben úttörő munkáról van szó.

Ráadásul a terület különösen érzékeny, hiszen a főváros északi védett vízbázisához tartozik, így a helyszín megközelítése és a tesztek lebonyolítása is speciális körülményeket igényelt.

A természetvédelem és a mérnöki gondolkodás találkozik

A vizsgálatok során nemcsak ökológiai, hanem hajózási és műszaki szempontokat is figyelembe kellett venni. A cél nem egyszerűen lámpák kihelyezése, hanem olyan rendszer kialakítása, amely valóban működik a kérészek viselkedését figyelembe véve.

A tervek szerint a híd mindkét oldalán létrejöhetnek ezek a fényterelő pontok.

A projekt mögött hosszabb kutatói munka áll. Kriska György és Egri Ádám kutatók 2018 óta dolgoznak a kérészvédő fénysorompók fejlesztésén, és korábbi eredményeik most egy különösen látványos alkalmazásban ölthetnek testet.

Ebben az a szép, hogy nem pusztán elméleti kutatásról van szó. A tudomány itt szó szerint terepre megy.

Egy apró rovar, amely sokkal többet jelent

A dunavirágzás nemcsak különleges természeti jelenség, hanem ökológiai szempontból is fontos. A kérészek jelenléte a folyó állapotáról is mesél, ezért védelmük messze túlmutat magukon a rovarokon.

A mostani projekt éppen ezért több, mint egy látványos ötlet. Annak példája, hogy egyszerűnek tűnő beavatkozásokkal is lehet komoly természetvédelmi eredményt elérni.

Különösen izgalmas, hogy mindez egy olyan infrastruktúra mellett történik, amelyet korábban épp a probléma forrásaként emlegettek. Most viszont ugyanott a megoldás is megszülethet.

A dunavirágzás új védelmet kaphat

A téma iránti érdeklődést erősítheti az is, hogy hamarosan bemutatják az „Ezerarcú víz – Kérészek nyomában” című, 75 perces filmet, amely ezt a különleges világot és a védelem lehetőségeit mutatja be.

A Megyeri hídnál tervezett fénysorompó pedig jól mutatja, hogy a természetvédelem nem mindig tiltásról vagy nagy léptékű beavatkozásokról szól. Néha egy jól elhelyezett fény is elég lehet ahhoz, hogy életek millióit mentse meg.

Forrás: green.hu