Történelmi fordulat történt az áramtermelésben

• Környezetvédelem, Zöldenergia
• 2026. április 23.
• 0

2025-ben úgy nőtt tovább a világ villamosenergia-igénye, hogy közben a fosszilis alapú áramtermelés csökkent, a szén pedig először veszítette el vezető helyét a megújulókkal szemben.

A fosszilis áramtermelés csökkenni kezdett

2025-ben a megújuló energiaforrások megelőzték a szenet, és ezzel a világ legnagyobb villamosenergia-forrásává váltak. A fordulatot a nap- és szélenergia gyors bővülése hozta meg. A szén aránya 1919 óta (ettől az időponttól állnak rendelkezésre globális energetikai adatok) először került a megújulók részesedése alá, a teljes fosszilis alapú áramtermelés pedig 0,2 százalékkal visszaesett. Ez azért különösen fontos adat, mert a világ közben nem kevesebb, hanem több áramot használt fel: a kereslet 2025-ben 2,8 százalékkal, 849 terawattórával nőtt.

A legnagyobb lökést a napenergia adta. A napalapú áramtermelés egyetlen év alatt 636 terawattórával nőtt, ami új rekord. Ez a bővülés önmagában a globális villamosenergia-kereslet növekedésének 75 százalékát fedezte. A szélenergia adta a második legnagyobb növekményt 205 terawattórával. A két technológia együtt a teljes keresletnövekedés 99 százalékát állta. A széntermelés ezzel párhuzamosan tovább csökkent, és először a globális árammix egyharmada alá esett.

Hol történt a legnagyobb elmozdulás

A fordulatban Kína és India játszott kulcsszerepet. Kínában a fosszilis alapú áramtermelés 56 terawattórával, 0,9 százalékkal esett vissza, Indiában pedig 52 terawattórával, 3,3 százalékkal. A két ország együtt a globális fosszilis áramtermelés 42 százalékát adta 2025-ben, ezért az ottani elmozdulás az egész világ összképét átírta. Közben az Egyesült Államokban, az EU-ban és más gazdaságokban kisebb emelkedés történt a fosszilis alapú áramtermelésben, vagyis a globális fordulat nem egyenletesen zajlott le.

A napenergia növekedése több összevetésben is látványos. Az éves többlet nagyobb volt annál az árammennyiségnél, amelyet a Hormuzi-szoroson áthaladó teljes LNG-exportból elő lehetett volna állítani. Ez az összehasonlítás azt érzékelteti, milyen gyorsan nőtt a technológia súlya a globális energiarendszerben. 2025 már sorban a negyedik év volt, amikor a napenergia adta az összes áramforrás közül a legnagyobb abszolút bővülést.

Mi hajtotta a fordulatot

A 2025-ös elmozdulást nem gazdasági válság, keresletösszeomlás vagy más egyszeri sokk okozta. A döntő tényező a tiszta áramtermelés szerkezeti bővülése volt. A napelemes kapacitás egy év alatt 647 gigawattal nőtt, ami szintén rekord. Ez arra utal, hogy a megugrás mögött nem átmeneti időjárási vagy piaci hatás állt, hanem tényleges kapacitásépítés. A szélerőművek termelése is tovább nőtt, a nukleáris termelés pedig mérsékelten emelkedett, elsősorban a Kínában üzembe álló reaktorok, valamint a francia és japán teljesítményjavulás miatt.

Az áramigény növekedése sem állt le. Az ipar és az épületek továbbra is a keresletbővülés legnagyobb forrásai közé tartoznak, de a közlekedés villamosítása is egyre nagyobb tétel. 2025-ben az elektromos autók az újautó-piac több mint negyedét adták világszerte. Az elektromos járművek így már a globális villamosenergia-igény növekedésének mintegy 8 százalékát, vagyis 66 terawattórát tettek ki. Ez az érték 2024-ben még 36 terawattóra volt.

Vitás és óvatosan kezelendő pontok

A „történelmi első” megfogalmazást pontosan kell érteni. A fordulat nem azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók egészének globális szerepe már csökkenő pályára állt. Itt a villamosenergia-termelésről van szó. Az is lényeges, hogy a fosszilis termelés visszaesése egyelőre nagyon kicsi, mindössze 0,2 százalékos. Ez jelzésértékű adat, de önmagában még nem jelent tartós, minden térségre kiterjedő lejtmenetet.

A jövőre vonatkozó erősebb állításokat szintén óvatosan kell kezelni. Az elemzés szerint, ha a kereslet és a tiszta áramtermelés növekedése a mostani ütemben folytatódik, akkor a fosszilis alapú termelés a 2030-as évek elejétől kezdhet tartósabban csökkenni. Ez azonban feltételes állítás, nem biztos előrejelzés. A gyorsan növekvő áramigény, az adatközpontok terjedése, az ipari fogyasztás és a hálózati korlátok könnyen módosíthatják ezt a pályát. Az anyag azt is megjegyzi, hogy az elektromos autók és az adatközpontok gyorsan bővülnek, de összességében még mindig viszonylag szűk szeletét adják a keresletnövekedésnek.

Mi tarthatja fenn a trendet

A megújulók további terjedését az energiatárolás segítheti. Az állomásos tárolásra használt akkucsomagok ára 2025-ben 70 dollárra süllyedt kilowattóránként, ami 45 százalékos éves áresést jelentett. A globális akkumulátoros tárolókapacitás-bővítés 247 gigawattórára nőtt, 46 százalékkal meghaladva az előző évit. Ez már akkora mennyiség, hogy a napi napenergia-termelés körülbelül 14 százalékát a nem napsütéses órákban lehet a segítségével felhasználni. 2024-ben ez 13 százalék volt, 2022-ben pedig csak 5 százalék.

A közlekedés villamosítása közben az olajpiacra is hat. A globális elektromosautó-állomány 2025-ben napi 1,8 millió hordó olajkeresletet váltott ki a rendszerből, és csak az újonnan eladott elektromos autók 0,5 millió hordónyi napi keresletet szorítottak ki. Az így elkerült kibocsátás évente nagyjából 80 millió tonna szén-dioxid-egyenérték.

A szén elvesztette a vezető helyét, a nap- és szélenergia pedig először ténylegesen lefelé nyomta a fosszilis alapú áramtermelést egy növekvő keresletű évben. A fordulat megtörtént, de az is látszik, hogy a világ energiarendszere még messze nem egyenes vonalban halad tovább.

Forrás: carbonbrief.org