Vízpótlás jöhet a Velencei-tónál, de előbb arról kell dönteni, milyen tó legyen

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. október 8.
• 0

A Velencei-tó vízhiánya már olyan mértéket ért el, hogy a hosszabb távú vízpótlás lehetőségeinek vizsgálata elkerülhetetlenné vált.

Jelenleg mintegy 30,5 millió köbméter víz hiányzik a tóból, és a vízügyi szakemberek szerint 2027 januárjának végéig jelentős természetes vízszint-emelkedésre nem lehet számítani. A kormány közben a Velencei-tó helyzetét külön törvényben is rendezné, amelyet a tervek szerint 2027 tavaszán terjesztenének az Országgyűlés elé. A keddi gárdonyi szakmai fórumon ugyanakkor az is egyértelművé vált, hogy a vízpótlás előtt azt kell eldönteni, milyen szerepet szánnak a tónak a jövőben.

Előbb azt kell eldönteni, milyen Velencei-tavat szeretnének

A készülő szabályozás előkészítésébe a tó környékének lakóit és a helyi szakembereket is bevonnák. A gárdonyi egyeztetésen önkormányzati vezetők, vízügyi és vízszolgáltatási szakemberek, természetvédők, agrárszakértők, egyetemi kutatók, kamarai szereplők és civilek is részt vettek. Az alapvető kérdés az, hogy a Velencei-tó elsősorban fürdő- és turisztikai célpont, horgászvíz vagy kiemelt vizes élőhely legyen-e, mert ettől a szakemberek szerint a további vízgazdálkodási döntések is nagyban függnek.

Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára szerint olyan törvényt szeretnének létrehozni, amelynek előkészítésekor a helyiek tapasztalatai és elképzelései is megjelennek. A cél tehát nem egyszerűen az, hogy minél hamarabb víz kerüljön a tóba, hanem az is, hogy egy hosszabb távon fenntartható állapothoz igazítsák a beavatkozásokat. A vízpótlás módját csak ezt követően lehet érdemben megtervezni.

Több mint 30 millió köbméter víz hiányzik

A tó vízháztartásának helyzete kifejezetten kedvezőtlen. A hiányzó vízmennyiség jelenleg 30,5 millió köbméter, miközben a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság előrejelzése szerint 2027 januárjának végéig nem várható olyan természetes utánpótlás, amely érdemben javítana a vízszinten. Ez azt jelenti, hogy a külső vízpótlás kérdését már nem lehet egyszerűen későbbre halasztani.

A felszín alatti vizek felhasználása a hatályos szabályozás alapján nem járható út. Felmerült ugyan a térségben keletkező tisztított szennyvíz hasznosítása, a rendelkezésre álló mennyiség azonban évente mindössze körülbelül 8 centiméterrel emelhetné meg a tó vízszintjét. Ez önmagában nem lenne elegendő a jelenlegi hiány kezelésére, ezért a szakemberek szerint külső vízpótlási megoldásokat is vizsgálni kell.

Egyes helyi vezetők ennél is sürgetőbb beavatkozást tartanak szükségesnek. Eötvös Pál, Gárdony polgármestere szerint már a 24. órában vannak, míg Horváth Bálint, Martonvásár polgármestere úgy fogalmazott, hogy mesterséges beavatkozás nélkül kezelhetetlenné válhat a helyzet. A Duna vizének felhasználása is felmerült lehetséges alternatívaként, de erről egyelőre nem született döntés.

A tározókat is rendbe kell tenni

A vízpótlás mellett a térség meglévő vízgazdálkodási infrastruktúrájának állapota is napirendre került. A tervek között szerepel a pátkai és a zámolyi víztározó rendbetétele, amely a számítások szerint mintegy hárommilliárd forintba kerülhet. Fontos ugyanakkor, hogy ez nem a tározók bővítését jelentené, hanem a meglévő létesítmények helyreállítását és megfelelő működését célozná.

Felülvizsgálnák a Velencei-tó parti védművét is. A fórumon kritika érte a korábbi beruházás ökológiai következményeit, ugyanakkor a jelenlegi helyzetben annak módosítására még évekig nem lesz lehetőség. Ez is azt mutatja, hogy a tó vízpótlása nem egyetlen beruházással megoldható probléma, hanem több, egymással összefüggő vízügyi, természetvédelmi és műszaki kérdés együttes kezelést igényel.

A turizmus már most megérzi a tó állapotát

A vízhiány következményei már nemcsak a természetben és a vízgazdálkodásban érzékelhetők. A helyi turizmus is súlyos visszaesést szenvedett el. Gárdony három fizetős strandján 2026-ban mindössze 1500 belépőjegyet értékesítettek, miközben 2020-ban még 90 ezer fölött volt a jegyeladás. A Napsugár Strandon idén egyetlen vendéglátóhely sem nyitott ki, ami jól érzékelteti, milyen közvetlen gazdasági következményei vannak a tó állapotának.

A döntéshozók előtt ezért egyszerre több szempont jelenik meg. Meg kell őrizni a tó természetvédelmi értékeit, ugyanakkor működő turisztikai és horgászati célokat is csak megfelelő vízállás mellett lehet hosszú távon fenntartani. A szakmai fórum résztvevői ezért abban egyetértettek, hogy a lehetséges vízpótlási megoldásokat alaposan meg kell vizsgálni, mielőtt bármelyikről végleges döntés születik.

A következő időszakban hatástanulmányok készülhetnek a szóba jöhető megoldásokról, ezek eredményei alapján kerülhetnek majd a javaslatok a döntéshozók elé. Gyors és egyetlen lépésből álló megoldásra nem lehet számítani, a szakemberek szerint inkább egy hosszabb, több részfeladatból álló folyamat kezdődhet. A Velencei-tó jövője így nemcsak arról szól, honnan lehet vizet hozni, hanem arról is, milyen állapotban és milyen funkcióval szeretnék megőrizni a tavat a következő évtizedekben.