3,2 milliárd köbméternyi földgáz rejtőzik a magyar-horvát határ alatt

• Jó hírek, Zöldenergia
• 2026. október 7.
• 0

Jelentős, határon átnyúló földgázmező közös fejlesztéséről állapodott meg Magyarország és Horvátország.

A Zaláta–Dravica gázmező teljes földtani gázvagyonát mintegy 3,2 milliárd köbméterre becsülik, a lelőhely pedig több mint három kilométerrel a felszín alatt található. A mező hozzávetőleg fele magyar, fele horvát terület alatt fekszik, ezért a kitermelés összehangolt fejlesztést igényel. A projekt mellett a két ország a földgázszállítási kapacitások bővítéséről is tárgyalt.

Egy gázmező, amely átnyúlik a határ alatt

A Zaláta–Dravica mező különlegességét elsősorban az adja, hogy egy összefüggő földtani képződmény húzódik a magyar-horvát határ két oldalán. A magyarországi rész Baranya vármegyében, Zaláta térségében található, a mező másik fele pedig Horvátországban, Dravica környékén helyezkedik el.

Mivel a föld alatt természetesen nincs országhatár, a gázmező kitermelését sem lenne célszerű egymástól teljesen függetlenül kezelni. A MOL és a horvát INA ezért már korábban is kialakított olyan együttműködési konstrukciót, amely lehetővé teszi a közös gázvagyon összehangolt hasznosítását. A magyar oldalon a MOL, a horvát oldalon pedig az INA végzett kutatási munkálatokat.

A mostani megállapodással a két ország ezt az együttműködést folytatná, így a gázmező fejlesztése hosszabb távon mindkét ország energetikai helyzetére hatással lehet.

3,2 milliárd köbméter gáz, több mint három kilométer mélyen

A lelőhely feltárása komoly műszaki feladatot jelentett, hiszen a kutatófúrásoknak 3400 és 3600 méternél is mélyebbre kellett eljutniuk, hogy elérjék a kréta korú karbonátos kőzetrétegeket, amelyek a gázt tartalmazzák. A magyarországi Zaláta–1 és a horvátországi Dravica–1 fúrások fontos földtani információkat szolgáltattak a mező megismeréséhez.

A kutatások és geofizikai vizsgálatok alapján a teljes földtani gázvagyont mintegy 3,2 milliárd köbméterre becsülik. Ezt azonban nem szabad automatikusan egyenlővé tenni a ténylegesen kitermelhető mennyiséggel. A földtani vagyon azt mutatja meg, hogy mekkora mennyiségű szénhidrogén lehet jelen a föld alatt, míg a gazdaságosan kitermelhető készletet csak további műszaki, földtani és gazdasági vizsgálatok alapján lehet meghatározni.

A lelőhelyen nemcsak földgázt találtak. Gázkondenzátum is jelen van, vagyis olyan könnyű szénhidrogén-folyadék, amely a földgázzal együtt fordulhat elő. Ez további értéket adhat a projektnek, bár a kitermelés pontos lehetőségeit és gazdaságosságát itt is a későbbi fejlesztési szakaszok határozhatják meg.

A Dráva-medencében további lehetőségeket is keresnek

A mostani felfedezés egy nagyobb földtani térségben helyezkedik el, ahol a szakemberek már korábban is ismerték a szénhidrogén-kutatás lehetőségét. A modern geofizikai technológiák azonban egyre pontosabb képet adnak a mélyben található szerkezetekről. A 3D-s földtani és geofizikai mérések segítségével több kilométeres mélységben is részletesebben feltérképezhetők a potenciális szénhidrogén-csapdák, ami mérsékelheti a kutatófúrások kockázatát.

A Zaláta–Dravica esetében erre különösen nagy szükség volt a rendkívüli mélység miatt. Egy ilyen beruházás jelentős műszaki előkészítést, komoly tőkét és folyamatos magyar-horvát koordinációt igényel. A mostani megállapodás ezért nem egy egyszerű új kútfúrásról, hanem egy több lépésben fejleszthető, határon átnyúló energetikai projektről szól.

A térség további kutatása hosszabb távon új lehetőségeket is feltárhat, bár az egyes lelőhelyek tényleges jelentőségét minden esetben külön kell megvizsgálni.

Nemcsak a kitermelést, a szállítást is fejlesztenék

A zágrábi tárgyalásokon a gázmező mellett a magyar-horvát földgázszállítás infrastruktúrája is fontos téma volt. A két ország növelné a földgáz-összeköttetés kapacitását, és a tervek szerint már 2026 végére bővülhet a két ország közötti szállítási lehetőség.

Ennek azért lehet jelentősége, mert a Magyarországra érkező földgáz nemcsak Horvátország hazai kitermeléséből származhat. A horvátországi Krk szigetén működő LNG-terminál bővítése révén Magyarország számára is több alternatív földgázforrás és szállítási útvonal válhat elérhetővé. A megfelelő vezetékes kapacitás ezért legalább olyan fontos lehet, mint maga az importforrás.

Az energetikai együttműködés közben a kőolajra is kiterjed. A felek az Adria-kőolajvezeték szerepéről és a MOL, valamint a horvát Janaf közötti együttműködés folytatásáról is egyeztettek. A cél a térség energiaellátásának kiszámíthatóbbá tétele, illetve a magyar, horvát, szlovák és szerb finomítók közötti együttműködés erősítése.

Fontos része lehet a magyar-horvát gazdasági kapcsolatoknak

Az energetikai projektek egy már most is jelentős magyar-horvát gazdasági kapcsolatba illeszkednek. A tárgyalásokon elhangzott adatok szerint a magyar vállalatok horvátországi beruházásainak értéke mintegy 5,4 milliárd euró, ami a magyar külföldi befektetések jelentős részét képviseli.

A Zaláta–Dravica gázmező különlegessége ugyanakkor nem pusztán a becsült földtani vagyon nagysága. A természeti erőforrás maga köti össze a két országot, hiszen ugyanaz a több kilométer mélyen fekvő földtani rendszer húzódik a határ két oldalán. Emiatt a projekt sikeréhez a kutatás, a kitermelés, az infrastruktúra-fejlesztés és az elszámolás területén is szoros együttműködésre van szükség.

A 3,2 milliárd köbméteres becslés látványos szám, de a következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy ebből ténylegesen mekkora mennyiség hozható felszínre gazdaságosan, és milyen ütemben kezdődhet meg a kitermelés. Ha a fejlesztési tervek megvalósulnak, a Zaláta–Dravica mező nemcsak a hazai szénhidrogén-termelésben, hanem a magyar-horvát energetikai együttműködésben is fontos szerepet kaphat.