Mennyit termel egy napelem novemberben? Három magyar város, egy rendszer

• Jó hírek, Zöldenergia
• 2026. november 13.
• 0

Egy 5 kWp teljesítményű mintarendszer novemberi termelése a három vizsgált városban egy egyszerű becslés szerint nagyjából 140–170 kilowattóra lehet. Júliusban ugyanez a számítás 740–780 kilowattórás hozamot mutat. A nyár és a késő ősz közötti különbség tehát jóval nagyobb, mint a városok közötti eltérés.

Egy ködös novemberi reggelen könnyű azt hinni, hogy a tetőn lévő napelemek már téli álmot alszanak. A panelek azonban a szórt fényt is hasznosítják. A termelést ilyenkor elsősorban a rövidebb nappalok, az alacsonyabban járó nap és a borult időjárás fogja vissza. A hideg önmagában nem magyarázza a hozam csökkenését. Azonos besugárzás mellett a kristályos szilíciumpanelek alacsonyabb cellahőmérsékleten általában hatékonyabban működnek.

Három város, azonos feltételek

A HungaroMet 2001–2020 közötti átlagai alapján a vízszintes felületre érkező novemberi napsugárzás Budapesten a júliusi érték 19 százalékát, Szombathelyen 20, Szegeden pedig 22 százalékát teszi ki. Ezekből az adatokból becsültük meg egy azonos, 5 kWp névleges teljesítményű, vízszintes elhelyezésű, helyi árnyékolástól mentes mintarendszer várható termelését.

Város	Novemberi besugárzás (MJ/m²)	Júliusi besugárzás (MJ/m²)	Becsült novemberi termelés (kWh)	Becsült júliusi termelés (kWh)
Budapest	128,7	684,0	143	760
Szeged	154,3	703,8	171	782
Szombathely	131,8	665,2	146	739

Adatok: HungaroMet, 2001–2020.

A számítás alapján Szeged novemberi termelése nagyjából 28 kilowattórával haladja meg Budapestét. Ugyanakkor a fővárosi mintarendszer becsült júliusi és novemberi hozama között több mint 600 kilowattóra a különbség. Egy háztartás szempontjából ezért legalább olyan fontos kérdés, hogyan oszlik el a termelés az év során, mint az, hogy mekkora az éves hozam.

Mit jelent mindez a saját tetőnkön?

A budapesti mintarendszer esetében a 143 kilowattórás novemberi termelés napi átlagban közel 5 kilowattórát jelent. A havi hozam azonban korántsem egyenletes: naposabb és borultabb időszakok váltják egymást. A havi összegből az sem derül ki, hogy a háztartás mennyi áramot használ fel közvetlenül a napelemek által megtermelt energiából. Ha például a mosógép és a mosogatógép a napos órákban működik, a termelés egy része helyben hasznosulhat. Ha viszont a fogyasztás főként estére esik, ugyanaz a havi hozam más önfogyasztási arányt eredményezhet.

A tényleges tetőn a panelek dőlésszöge és tájolása is módosíthatja a téli és nyári termelés arányát. Novemberben egy szomszédos épület vagy fa árnyéka is másképp vetülhet a panelekre, mint júliusban. Meglévő rendszernél több év havi inverteradatai adhatnak jó viszonyítási alapot. Új rendszer telepítése előtt pedig a tető adottságaira készített havi termelési becslés segít felmérni, mennyi áramra számíthatunk az év azon időszakában, amikor már a fűtés is növeli a fogyasztást.

Így számoltunk: A vízszintes felületre érkező besugárzást 3,6-tal osztva váltottuk át MJ/m²-ről kWh/m²-re. Az így kapott értéket az 1 kW/m² névleges besugárzáshoz viszonyítottuk, majd az 5 kWp teljesítménnyel és egy egységesen feltételezett, 0,80-as teljesítményaránnyal számoltunk. Az eredmények hosszú távú átlagokon alapuló, szemléltető becslések. A modell nem veszi külön figyelembe a hónaponként változó veszteségeket és az egyedi tetőviszonyokat.