Kétszázötvenezer forintodba kerül, ha ezt a rovart bántod
- Jó hírek, Környezetvédelem
- 2025. december 2.
- 0
Idén három különleges, faodvakhoz kötődő rovar közül választhatjuk ki a 2026-os Év Rovarát. A jelöltek egy eltűnőben lévő élőhely – az idős, odvas fák – „nagykövetei”.
Hazánkban egyre ritkábbak az igazán idős, odvas fák – legyen szó ártéri ligeterdőkről, hegyvidéki bükkösökről vagy akár városi parkokról. Ezek a fák azonban pótolhatatlan élőhelyet jelentenek: üregeikben rovarok, madarak, denevérek és kisemlősök találnak menedéket, táplálékot és szaporodóhelyet. Valóságos „élő bérházak” a természetben.
A 2026-os Év Rovara szavazás mindhárom jelöltje szorosan kötődik ehhez a mikrovilághoz: lárváik faodvakban fejlődnek, ott keresnek táplálékot, és sok esetben ott is vészelik át az év legnehezebb időszakait. A három versenyző:
-
remetebogár (Osmoderma barnabita)
-
párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus)
-
gyászbagoly (Mormo maura) – bagolylepke
Lássuk, kik ezek a különleges fajok!
Remetebogár – az idős fák illatos kincse
A keleti remetebogár Európa-szerte, így Magyarországon is az egyik legritkább, legkülönlegesebb bogárfaj. A 2,5–3 centiméteres, fényes barna bogár elsőre talán szerény megjelenésű, ám jellegzetes, sárgabarackra emlékeztető illata könnyen elárulja jelenlétét.
Miért fontos és különleges?
-
Lárvái kizárólag idős, korhadó faodvakban fejlődnek.
-
A fafaj kevésbé számít – a lényeg a megfelelő, korhadt üreg.
-
Fejlődése lassú: 2–4 év, mire a nagy lárvából bogár lesz.
-
A kifejlett egyedek főként nyár derekán repülnek, meleg, szélcsendes estéken.
-
Erjedő nedveket, túlérett gyümölcsöt szívogatnak.
A faj fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Legnagyobb veszélye épp élőhelyeinek eltűnése: az idős, odvas fák megfogyatkozása.

Remetebogár
Párducfoltos hangyaleső – a faodúk ragadozója
Kisebb termetű, mint a remetebogár, de rendkívül látványos faj. Karcsú test, hosszú csápok és elegánsan összecsukható szárnyak jellemzik. A „párducfoltos” név sem véletlen: szárnyain sötét, foltos mintázat látható.
Miért különleges?
-
Lárvái nem tölcsért építenek, mint a homokos talajban élő hangyalesők, hanem a faodú morzsalékos anyagában vadásznak.
-
Ragadozók, más rovarokat ejtenek el.
-
Dúsan szőrözött testük alkalmazkodás a sajátos élőhelyhez.
-
A kifejlett példányok gyengén repülnek, a fény vonzza őket.
-
Petéiket szintén faodvakba rakják.
A faj védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Ritkulásának oka ugyanaz, mint sok más odúlakó rovaré: az idős fák eltűnése.

Párducfoltos hangyaleső
Gyászbagoly – a lepke, amely odvakban „nyaral”
A gyászbagoly a hazai bagolylepkék egyik legnagyobb szárnyfelületű faja. Nem feltűnő színeivel hívja fel magára a figyelmet, hanem elegáns, barnásszürke mintázatával és jellegzetes keresztcsíkjaival.
Miért különleges?
-
Mediterrán eredetű, mégis kerüli a száraz, forró helyeket.
-
A nyári hőségben a hűvös, párás, sötét rejtekhelyeket keresi: faodvakat, sziklarepedéseket, pincéket.
-
Gyakran több példány is együtt húzódik meg egy odúban.
-
Júniusban kel ki, július–augusztusban repül, de rejtőzködő életmódja miatt ritkán látni.
-
Hernyóként telel, különféle növényeken táplálkozik.
A faj védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Gyászbagoly
Miért fontosak az odvas fák – és miért fontos a szavazatod?
A három jelölt története ugyanazt a problémát világítja meg: ha eltűnnek az idős, odvas fák, ezek a fajok is eltűnnek. Ezek a fák:
-
kulcsfontosságúak a biodiverzitás fenntartásában,
-
élő és korhadó részeikkel egyaránt élőhelyet biztosítanak,
-
számos madár, denevér és rovar túlélése múlik rajtuk.
A folyószabályozás, intenzív erdőgazdálkodás és a városi faápolás miatt azonban egyre kevesebb a több évtizedes, természetes módon odvasodó fa.
A 2026-os Év Rovara szavazás így nem csupán három fajról szól – hanem egy egész, veszélyben lévő élőhelytípusról.
Ismerd meg a remetebogarat, a párducfoltos hangyalesőt és a gyászbaglyot – és szavazz december 6. éjfélig a Magyar Rovartani Társaság oldalán arra, amelyik szerinted a legméltóbb nagykövete ennek a különleges, odvas fa-világnak.
Forrás: Magyar Rovartani Társaság
- Az elsivatagosodás már nem távoli veszély Magyarországon sem
- Levideózták, ahogy fát dönt és gátat emel a hód
- Barna medve jelent meg az Aggteleki Nemzeti Park térségében
- Nagyszabású turisztikai fejlesztés indul az Ipoly völgyében
- Megkezdődik a szúnyogok elleni védekezés
- Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 17.
Élhetőbb városok nélkül nincs fenntartható jövő
2026. május 16.
Soha nem látott tengeri hőhullámok formálják át a bolygót
2026. május 15.
Melyik darázs veszélyes, és melyik hasznos?
2026. május 15.
Ritka esti látvány várja az égbolt szerelmeseit
2026. május 14.
Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 14.