Soha nem látott tengeri hőhullámok formálják át a bolygót

• Környezetvédelem
• 2026. május 16.
• 0

A tengeri hőhullámok, a korallfehéredés és a szélsőséges időjárás is összefügghet az óceánok gyors felmelegedésével.

Rendkívüli melegedést mértek az óceánok felszínén

Aggasztó adatokat közölt a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat: a mérések kezdete óta az idei volt a második legmelegebb április a globális tengerfelszín-hőmérséklet szempontjából. A jelentés szerint különösen a Csendes-óceán trópusi térségében mértek szokatlanul magas értékeket, több helyen pedig intenzív tengeri hőhullámok is kialakultak.

A szakemberek szerint ezek a folyamatok nem egyszerű időjárási kilengések. Az óceánok tartós melegedése egyre erősebben alakítja át a Föld éghajlati rendszerét, miközben a tengeri élővilágra és az időjárási szélsőségekre is komoly hatással van.

A globális felszíni levegő átlaghőmérséklete 2026 áprilisában 14,89 Celsius-fok volt, ami 0,52 fokkal haladta meg az 1991 és 2020 közötti átlagot. Ezzel az idei lett a harmadik legmelegebb április a földi mérések történetében.

Tengeri hőhullámok alakultak ki

A jelentés szerint a trópusi és szubtrópusi Csendes-óceán nagy részén rekordközeli hőmérsékleteket mértek. Több térségben tartós tengeri hőhullám alakult ki, ami különösen nagy terhelést jelent az óceáni ökoszisztémák számára.

A melegebb tengervíz ugyanis csökkenti az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét, emellett növeli a korallfehéredés veszélyét és megváltoztathatja a halállományok eloszlását is. A tudósok szerint ezek a változások hosszabb távon a halászatra, az élelmiszer-ellátásra és a part menti közösségek életére is hatással lehetnek.

A Copernicus adatai alapján 2015 óta szinte minden év bekerült a valaha mért legmelegebb évek közé. Ez a tendencia egyre világosabban mutatja, hogy a globális felmelegedés nem átmeneti jelenség, hanem tartós folyamat.

Az Arktisz jege is tovább fogy

Nemcsak az óceánok hőmérséklete alakult aggasztóan. Az északi-sarki tengeri jég kiterjedése áprilisban mintegy 5 százalékkal maradt el az 1991–2020-as átlagtól.

A műholdas megfigyelések szerint az Arktisz áprilisi jégkiterjedése az elmúlt négy évtizedben évtizedenként átlagosan több mint 2 százalékkal csökkent. Ez azért fontos, mert a jég visszahúzódása tovább gyorsíthatja a felmelegedést: a sötétebb óceánfelszín több hőt nyel el, mint a világos jég.

Samantha Burgess, az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ éghajlati stratégiai vezetője szerint az adatok egyértelműen azt jelzik, hogy a bolygó energiaháztartása átalakulóban van.

Szélsőséges időjárási események is követték

Az elmúlt hónapban több olyan szélsőséges időjárási esemény történt, amely összefüggésbe hozható a rendkívül meleg légköri és óceáni viszonyokkal.

A Csendes-óceán térségében trópusi ciklonok alakultak ki, miközben a Közel-Keleten rekordközeli esőzések és villámáradások jelentkeztek. Dubajban például 24 óra alatt több mint 140 milliméter csapadék hullott, ami közel két év átlagos mennyiségének felel meg.

Ezzel párhuzamosan Dél-Afrikában tovább romlott az aszályhelyzet. A szakértők szerint ezek az egymástól távoli események is ugyanannak a globális folyamatnak a részei lehetnek.

Az óceánok a bolygó hőtárolói

A tudományos közösség régóta hangsúlyozza, hogy az óceánok kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás folyamatában. A tengerek nyelik el az emberi tevékenységből származó többlethő több mint 90 százalékát.

Éppen ezért a tengerfelszínek hőmérsékletének emelkedése nemcsak egy adat a sok közül. Ez az egyik legerősebb jelzés arra, hogy a Föld klímája mélyreható változáson megy keresztül.

Forrás: green.hu