Az elsivatagosodás már nem távoli veszély Magyarországon sem

• Környezetvédelem
• 2026. május 11.
• 0

A Homokhátságon egyre súlyosabb problémát jelent a vízhiány és az elsivatagosodás, a szakemberek új megoldásokat keresnek.

Egyre nagyobb veszélyt jelent az elsivatagosodás a Homokhátságon

A klímaváltozás hatásai Magyarország egyes térségeiben már most is jól láthatók. Különösen igaz ez a Homokhátságra, ahol a vízhiány és a talaj kiszáradása egyre komolyabb kihívást jelent a mezőgazdaság számára. A szakemberek szerint a helyzet súlyos, de még nem reménytelen: megfelelő módszerekkel és összehangolt megoldásokkal lassítható lehet az elsivatagosodás folyamata.

Ezzel a céllal szervezett szakmai fórumot a Green Transition through Cooperation Models (GreenCoop) projekt hazai csapata, ahol gazdálkodók és szaktanácsadók közösen keresték a gyakorlati megoldásokat.

Új módszereket keresnek a kiszáradó területeken

A GreenCoop egy több ország együttműködésével zajló, négyéves nemzetközi program, amely az agroökológiai szemléletet és a digitális innovációkat próbálja összekapcsolni a fenntartható mezőgazdaság érdekében.

A projekt részeként úgynevezett „Living Labek”, vagyis élő laboratóriumok működnek Európában, az Egyesült Királyságban és Kínában is. Ezekben a rendszerekben a résztvevők nem laboratóriumi körülmények között, hanem valódi mezőgazdasági területeken tesztelik az új technológiákat és gazdálkodási modelleket.

A cél az, hogy a megoldások ne csak elméletben működjenek, hanem a mindennapi gyakorlatban is használhatóak legyenek.

A talaj állapota kulcskérdéssé vált

A fórumon több olyan módszert is bemutattak, amelyek segíthetnek a vízmegtartás javításában és a talaj állapotának helyreállításában.

Kiemelt figyelmet kapott a komposzt és a bioszén alkalmazása, amelyek javíthatják a talaj vízmegtartó képességét és tápanyagellátását. A szakértők szerint ez azért különösen fontos, mert Magyarország talajai az elmúlt évtizedekben jelentős humuszveszteséget szenvedtek el.

Ez a folyamat hosszú távon nemcsak a terméshozamokat csökkenti, hanem a talaj ellenálló képességét is gyengíti a szárazsággal szemben.

A szakemberek szerint a humusztartalom helyreállítása nélkül egyre nehezebb lesz fenntartható módon gazdálkodni a vízhiányos térségekben.

Kevesebb vízzel is hatékonyabb lehet az öntözés

A víztakarékos technológiák szintén fontos szerepet kaptak a fórumon. Az egyik legtöbbet emlegetett megoldás a felszín alatti csepegtető öntözőrendszer (SDI) volt, amely a tapasztalatok szerint akár 30–40 százalékos vízmegtakarítást is lehetővé tehet.

A rendszer előnye, hogy a víz közvetlenül a növény gyökérzónájába jut, így kisebb a párolgási veszteség, miközben a víz hasznosulása is jóval hatékonyabb lehet.

Emellett szó esett az agroökológiai gyomszabályozásról is, amely a vegyszerhasználat csökkentésére és a természetes egyensúly fenntartására törekszik.

Kísérleti parcellákon tesztelik a megoldásokat

A projekt részeként Lajosmizsén már kísérleti területeken vizsgálják az egyes technológiák kombinációit. A kutatók öntözési rendszereket, szenzoros vezérlést és különböző talajjavító anyagokat tesztelnek annak érdekében, hogy megtalálják a leghatékonyabb és gazdaságilag is működőképes megoldásokat.

A tudásmegosztást az EU-Farmbook platform segíti, amelyen keresztül a gazdálkodók ingyenesen férhetnek hozzá nemzetközi kutatási eredményekhez és gyakorlati tapasztalatokhoz.

A Homokhátság helyzete jól mutatja, hogy a klímaváltozás hatásai már nem csak távoli problémát jelentenek. A szakemberek szerint ugyanakkor az elsivatagosodás nem feltétlenül elkerülhetetlen folyamat, ha időben sikerül alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, és a gyakorlatban is működő megoldásokat vezetnek be.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu