A high-tech megoldások nem mentik meg a sarkvidékeket
- Környezetvédelem
- 2025. szeptember 21.
- 0
Az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok továbbra is és – úgy tűnik – egyre gyorsuló ütemben melegítik Földünket.
Ez jelenleg legjobban a sarkvidékeket viseli meg, ahol a melegedés jóval gyorsabb, így a változások is szembetűnőbbek, mint másutt. A jégvilág megmentésére számos sci-fibe illő megoldási javaslat született, ám egy új kutatás szerint ezek aligha fognak működni.
A Frontiers in Science-ben megjelent friss kutatás öt olyan geomérnöki megoldást vizsgált, melyek az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra nehezedő nyomást mérsékelnék. A tanulmány hat kritérium alapján vizsgálta az egyes megoldásokat: a megvalósíthatóság, a megvalósítás hatóköre, a pénzügyi költségek, a hatékonyság, a környezeti kockázatok és az irányítással kapcsolatos kihívások.
A koncepciók
- A sztratoszférikus aeroszol-befecskendezés során finomabb részecskéket (például kén-dioxidot vagy titán-dioxidot) juttatnak a sztratoszférába, hogy ezek visszatükrözzék a napfényt az űrbe, ezzel hűtve a légkört.
- A tengeri függönyök olyan rugalmas úszó szerkezetek, amelyeket 700–1000 méter mélységben rögzítenek a tengerfenékhez, és 150–500 méter magasságig emelkednek. Céljuk, hogy megakadályozzák, hogy a meleg tengervíz találkozzon a jégtakarókkal, és megolvassza őket.
- A tengeri jég kezelése két koncepciót foglal magában. Egyrészt a sarkvidéki jégre apró üveggömböket szórnának, melyek jobban visszatükrözik a fényt, így lassítva az olvadást. Másik megoldásként pedig tengervizet pumpálnának a jég felszínére azzal a céllal, hogy a jég vastagabbá váljon.
- A jégtakarók alatti folyók eltávolítása azt takarja, hogy az antarktiszi és a grönlandi jégtakaró alatt az olvadás miatt kialakult jégfolyók vizét eltávolítanák. Ezzel növelnék a súrlódást, így lassabban érnék el a jégtáblák a tengert.
- Végül vizsgálták az „óceánok megtermékenyítését” célzó ötletet is, mely során tápanyagokat, például vasat adnának a sarki óceánokhoz, hogy elősegítsék a fitoplanktonok szaporodását. Ezek a apró élőlények elnyelik a légkörben található szén-dioxidot, majd miután elpusztulnak, a szén-dioxid a tengerek mélyén tárolódik el.
A valóság közbeszól
Bár mindegyik koncepció érdekes, sajnos egyik sem felelt meg annak a kritériumnak, hogy a következő évtizedekben megvalósítható legyen, és ezen túlmenően is több nehézséggel küzdenek. Ahogy a tanulmány felhívja erre a figyelmet, ezek a javaslatok azt a hamis reményt keltik, hogy a klímaváltozás katasztrofális következményeit el lehet kerülni anélkül, hogy gyorsan csökkentenék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Az is kockázatot jelent, hogy könnyelművé tehetik a szereplőket a klímacélokat illetően („hiszen a problémákat majd úgyis kezelik a geomérnöki megoldások”), illetve az is, hogy néhányan épp ezeket a terveket használhatják ürügyként arra, hogy igazolják, hogy nem szükséges csökkenteni kibocsátásukat.
Forrás: greendex.hu
- Az elsivatagosodás már nem távoli veszély Magyarországon sem
- Levideózták, ahogy fát dönt és gátat emel a hód
- Barna medve jelent meg az Aggteleki Nemzeti Park térségében
- Nagyszabású turisztikai fejlesztés indul az Ipoly völgyében
- Megkezdődik a szúnyogok elleni védekezés
- Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 17.
Élhetőbb városok nélkül nincs fenntartható jövő
2026. május 16.
Soha nem látott tengeri hőhullámok formálják át a bolygót
2026. május 15.
Melyik darázs veszélyes, és melyik hasznos?
2026. május 15.
Ritka esti látvány várja az égbolt szerelmeseit
2026. május 14.
Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 14.