Rekordméretű korallpusztulás történt a Nagy-korallzátonyon

• Környezetvédelem
• 2025. augusztus 13.
• 0

Az ausztrál zátonyrendszer egyes részein minden eddiginél nagyobb az éves korallpusztulás mértéke.

Az Ausztrál Tengerkutató Intézet (AIMS) 1986 óta évente méri a korallborítottságot, vagyis azt, hogy egy-egy zátony felszínének hány százalékát borítja élő korall. A legújabb jelentés szerint 2024-ben tömeges korallfehéredés zajlott, majd két ciklon és árvizek következtében az egész zátonyrendszerre kiterjedő visszaesés történt – olvasható az Euronews weboldalán.

A 124 vizsgált zátony közel felének térségében csökkent a korallal borított terület, egyes esetekben akár 70 százalékos volt a pusztulás. A felmérés szerint a Nagy-korallzátony mindhárom fő régiója jelentős veszteséget szenvedett el 2025-ben.

Északi szakasz (Cape York–Cooktown): A korallborítottság 39,8%-ról 30,0%-ra csökkent. Ez közel 25%-os veszteség, ami a térség legnagyobb éves visszaesése a feljegyzések kezdete óta. Ennek ellenére a borítottság továbbra is a hosszú távú átlag fölött maradt.

Középső szakasz (Cooktown–Proserpine): Itt 13,9%-os csökkenést mértek. A kevésbé érintett, sőt enyhén javuló állapotú zátonyok többsége ebben a régióban található.

Déli szakasz (Proserpine–Gladstone): Ez a rész szenvedte el a legsúlyosabb károkat. A korallborítottság 30,6%-kal csökkent, és jelenleg kb. 26%-on áll. Ez a legnagyobb éves visszaesés az egész zátonyrendszerben a mérések kezdete óta.

A 2024-es tömeges korallfehéredés egy világméretű válság része. A jelenség a 2023-ban az északi féltekén tapasztalt hőhullámokkal indult, és az amerikai NOAA szerint ez volt a negyedik globális korallfehéredési esemény. Az elmúlt 12 hónapban pedig a világ korallzátonyainak több mint 84%-át érte olyan hőstressz, amely korallfehéredést okozhat. Ezáltal a mostani esemény a valaha mért legkiterjedtebb.

Ahogy az óceánok egyre több hőt nyelnek el a klímaváltozás miatt, a tengeri hőhullámok hosszabbak és intenzívebbek lesznek. Ha a korallok túlmelegednek, elvesztik azokat az algákat, amelyek a színüket és a tápanyagaikat biztosítják; tartós stressz esetén éhezni kezdenek, majd elpusztulhatnak. A kutatók ezért figyelmeztetnek: ha nem sikerül mielőbb mérsékelni a klímaváltozás hatásait – különösen a tengeri hőhullámokat –, a világ egyik legnagyobb természeti csodája károsodhat véglegesen.

Forrás: greendex.hu