Mindent a Bakonyról, mielőtt útnak indulnánk

• Környezetvédelem
• 2025. július 24.
• 0

„Gyönyörű volt az éjszaka, a holdfényes Bakony, s másnap már a tihanyi nap ragyogott a hajadon” – írta Szabó Lőrinc Tihany partján a hegy alatt című versében.

Nem véletlenül ihlette meg a költőt és még számos más művészt a Bakony hegység páratlan, vadregényes, erdős vidéke. Ez a csodálatos tájegység méltán kedvelt úti célja a kirándulóknak, természetjáróknak, erdők-mezők rajongóinak, hiszen páratlan látnivalókkal és izgalmas túraútvonalakkal várja az ide látogatókat.

A Bakony földrajzi jellemzői

Elhelyezkedése

A Bakony, Bakony hegység vagy régi nevén Bakonyerdő a Dunántúli-középhegység legnagyobb és legnyugatibb tagja, mintegy 4000 négyzetkilométeres kiterjedésű karsztos röghegység. Legnagyobb része Veszprém vármegyében fekszik, de Győr-Sopron-Moson vármegyébe és Fejér vármegyébe is átnyúlik. Budapesttől mért távolsága 130 kilométer, ami autóval körülbelül másfél órás utat jelent.

A Bakony legmagasabb pontja

A Bakony alacsony középhegységnek számít, nagy része a tengerszint felett 300–400 méteren fekszik. Legmagasabb pontja a 709 méteres Kőris-hegy, amely a Magas-bakonyi Tájvédelmi Körzetben található, nevét pedig a hegyoldalon található kőriserdőről kapta. Itt látható az 1920-ban épített, majd többször felújított Vajda Péter-kilátó is, melyről igen pazar panorámában lehet részünk az egész környékre, sőt, tiszta időben az Alpok 2000 méteres csúcsai is kivehetők. A régió második legnagyobb csúcsa a 661 méter magas Kék-hegy, a harmadik pedig a 649 méteres Nagy-Som-hegy.

A Bakony részei

A Bakony a Devecser és Várpalota között húzódó kelet-nyugati irányú (Devecseri) törésvonal mentén két részre osztható, mégpedig az Északi-Bakonyra és a Déli-Bakonyra. Illetve – bár hivatalosan nem részei a Bakonynak – tágabb értelemben a Keszthelyi-fennsíkot és a Balaton-felvidéket is ide sorolják.

A Bakony éghajlata

A Bakony éghajlata hegyvidéki, de területenként változó. A magasabb, északi részen hűvösebb és csapadékosabb az időjárás, míg a déli részen szárazabb és melegebb, a két terület között pedig jelentős különbségek is előfordulhatnak.

A Bakony földtani jellemzői

A Bakony egy a Déli-Alpokból kiszakadt, északkeleti irányba eltolódott kőzetlemez-töredékhez tartozik. Rétegei főként üledékes kőzetből, dolomitból, márgából, valamint mészkőből épülnek fel, és olyan állatmaradványok nyomait őrzik, amelyek a korábban itt található tengeri élővilág szemmel látható bizonyítékai.

A vízből kiemelkedő szárazföldek folyamatos lepusztulása néhol bauxitképződéssel járt, az egyik és egyben legnagyobb ilyen bauxittelepet Halimbán találhatjuk meg, a Déli-Bakony egyes helyein fellelhető bazalttakarók pedig korábbi vulkáni tevékenységről árulkodnak.

A Bakony élővilága

A Bakonynak rendkívül gazdag és változatos az élővilága. Az itt található erdők összterülete 140 ezer hektár. Az északi és a magasabb területeket bükkös, illetve gyertyános-bükkös területek jellemzik, a sűrű és zárt lombkoronaszint miatt elenyésző cserjeszinttel. A Bakonyban található tölgyesek is igen változatos képet mutatnak, nagy részüket magas lombkoronaszintű cseres-kocsánytalan tölgyek alkotják, a délkeleti területeken pedig az alacsonyabb molyhos, kocsánytalan és csertölgyek jelennek meg, ahol viszont igen gazdag és változatos cserje- és gyepszintet is találunk.

A főbb fafajok mellett a Bakonyban olyan különleges növénytársulások is megjelennek, mint például az égeresek, a rekettyefüzesek, a híres fenyőfői ősfenyves vagy a szentgáli tiszafás is. A száraz és meleg déli oldalakon természetes gyepeket, illetve bokorerdőket találhatunk, a vadregényes völgyekben csobogó patakok mentén pedig gyönyörű szurdokerdőket is megcsodálhatunk.

A növények közül még mindenképpen érdemes megemlíteni az örökzöld babéroroszlánt, mely a Magas-Bakony jellegzetes élővilágát bemutató Boroszlán-tanösvény névadója is.

Állatok a Bakonyban

Kutatások szerint a Bakonyban található állatfajok száma 15 és 25 ezer közé tehető, melyek közül számos védettséget élvez. Nagyvadjaink közül a gím- és a dámszarvasnak, a vaddisznónak, a muflonnak és az őznek ad otthont a sűrű erdőrengeteg, de a hazai szőrmés ragadozófajok, mint például a róka, a sakál és a borz is kitűnően megtalálják itt a számításukat.

A védett fajok közül a Bakonyban fészkel például a különleges fekete gólya, a füves területeken pedig ürgével is találkozhatunk. A hüllők és a kétéltűek tekintetében érdemes megemlíteni a fürge cselét, a kövi csíkot, az alpesi és a pettyes gőtét, a vöröshasú és a sárgahasú unkát, a fürge- és a zöld gyíkot, valamint a vízisiklót és a rézsiklót is. A rovarok világából pedig többek között a különleges skarlátszínű bikapók, a havasi cincér, a lapos kékfutrinka, valamint a fecskefarkú és a kardos lepke egyedeivel is találkozhatunk.

Látnivalók és túrák a Bakonyban

A Bakony minden évszakban kiváló úti cél lehet szinte bármilyen típusú kikapcsolódáshoz. A sport szerelmesei túrázva, futva, kerékpáron és lóháton barangolhatják be a vadregényes erőket, télen pedig az eplényi sípálya várja a síelőket és a snowboardosokat. A horgászok is tökéletesen élvezhetik a kikapcsolódást a számos kisebb-nagyobb horgásztó egyikén, valamint a kultúra kedvelői is több érdekes múzeumot, régi várat vagy szép templomot látogathatnak meg.

Csodálatos túraútvonalak

Nem véletlenül készülnek vastag túrakönyvek a vadregényes Bakony bebarangolásának lehetőségeiről, hiszen megannyi csodálatos helyszín, út, völgy, szurdok és barlang található a régióban. Mind közül talán a leghíresebb a Cuha-szurdok, melynek lélegzetelállító sziklás völgyeit, robogó patakjait és gázlóit a közepes nehézségű, körülbelül 13,5 kilométer hosszú és 420 méteres szintemelkedésű, Csesznek széléről induló Cuha-kör elnevezésű körtúrán tekinthetjük meg. Erre halad át egyébként az ország egyetlen műemlékként védett vasútvonala, a Cuha-völgyi vasút, vagy más néven Bakonyvasút is, amely a Veszprém–Győr-vonal Bakonyszentlászló és Veszprém közötti szakaszán nyújt páratlan élményt.

Csesznek egyébként kiváló kiindulópontja lehet Bakonyi kirándulásunknak, ugyanis nemcsak a Cuha-völgyet érdemes felkeresni a környéken, hanem az Ördög-árkot, az Ördög-gát szikláit, a Kő-árkot és a titokzatos Kő-szurdokot is, illetve a lenyűgöző Cseszneki várba is mindenképpen érdemes felsétálnunk.

A kisebb gyerekekkel kirándulóknak sem kell lemondani a páratlan szépségű tájakról, hiszen számukra is akad olyan túra, amely akár babakocsival is könnyen teljesíthető. Ilyen például a Bakony legkeletibb részén található Gaja-szurdok, amely Fehérvárcsurgóról és Bodajk irányából is megközelíthető. A szurdok nagyjából másfél óra alatt járható végig kényelmesen, de választhatunk körtúraútvonalat is, azonban az emelkedők és a köves részek miatt egészen kicsi gyerekekkel vagy babakocsival a szurdok feletti útvonal nem ajánlott.

Tó és vízesés az erdő mélyén

A Bakony szívében, egy pazar völgykatlanban fekszik Bakonybél település, mely helységet sokan valószínűleg az ott található bencés monostorról ismerhetik. Innen nem messze bújik meg a Hubertlaki-tó, amely a „Gyilkos-tó” elnevezést erdélyi névrokona után kapta, ugyanis itt is korhadt farönkök merednek ki a vízből. A tavat Gerencepusztáról közelíthetjük meg egy körülbelül 8 kilométer hosszú, 2,5 órás, könnyű, családbarát túra keretében.

A Bakonyban található vizes kirándulóhelyek másik hihetetlen csodája a Római-fürdő-vízesés. Állítólag már a rómaiak idejében is kedvelt fürdőhelyül szolgáltak ezek a zúgók, ahol a Gaja-patak hatalmas sziklatömbökről zúdul le a mélybe. A látnivalót Bakonynána felől érhetjük el egy körülbelül 2 kilométeres túrával, azonban nem árt csúszásmentes túrabakancsot választanunk a sétánkhoz.

Barlangok a Bakonyban

A Bakonyban található barlangok rendszeresebb kutatása és számbavétele csak az 1930-as években indult meg, akkoriban számuk már 140-re emelkedett. Az utóbbi évtizedben új lendületet vett barlangkutatásnak köszönhetően pedig újabb és újabb kincsek kerültek szemünk elé a térségben. Jelenlegi számuk 850 körülire tehető.

Ezek közül sok barlang persze turisták által egyáltalán nem látogatható, azonban akad jó néhány helyszín, amely a nagyközönség számára is nyitott. Mindenképpen érdemes fel is keresni őket. Ilyen például a leghíresebb sziklaüreg, az Odvaskői-barlang, amely a történelem során pogányok és betyárok menedékéül is szolgált, vagy például a közismert Tapolcai-tavasbarlang, ahol egy hangulatos csónakázás során csodálhatjuk meg a föld alatti világot.

Bakonyi várak és várromok

A vad szurdokok és titokzatos erdők mellett régmúltba tekintő, impozáns várakat is találunk a Bakonyban, ilyen például a fentebb már említett, 13. századi eredetű, sokat megélt Cseszneki vár. Budapestről a leggyorsabban és legegyszerűbben egyébként a várpalotai Thury-várat érhetjük el, mely a török időkben igen fontos végvár volt, nevét pedig Thury György végvári vitézről és várkapitányról kapta. Innen nem messze, Pusztapalotán bukkanhatunk egy kicsiny fellegvárromra, Bátorkő várára, ezt a látnivalót gyalogosan a Thury-vártól indulva 5 kilométeres túrával érhetjük el.

Természetesen Veszprém sem maradhat ki a felsorolásból, hiszen a híres Veszprémi vár pazar látványt nyújt a meredek, szakadékos hegyoldal tetején, ennek ellenére gyalogszerrel is igen könnyen feljuthatunk az 10.–11. században épült objektumhoz.

A Bakony déli és nyugati oldalán kirándulva is izgalmas múltidéző építményeket látogathatunk meg. A Balaton-felvidéken fekvő nagyvázsonyi Kinizsi-vár különleges toronyszerű épülete reneszánsz kori várjátékokkal is várja látogatóit a nyári főszezonban, nyugaton pedig a térség legjobban helyreállított középkori várában, a Sümegi várban lehet részünk színes programokban, lovagi tornában és érdekes kiállításokban.

Ha már idáig elkirándultunk, mindenképpen érdemes megnézni a Bakony szélén, a bazaltos Somló tanúhegy északi oldalán, a sűrű erdőben található Somló várát is. A magányosan álló, vulkanikus eredetű hegyet egyébként is érdemes a túralistánkra felírni, hiszen a középkori várrom mellett régi kápolnákra és egy természeti értékeket bemutató tanösvényre is bukkanhatunk.

Városnézés a Bakonyban

Azok számára is, akik inkább a lakott területekhez közel maradnának, megszámlálhatatlan lehetőséget kínál a régió. Veszprém városáról szintén egy egész útikalauzt lehetne írni, annyi csodálatos épületet, múzeumot, kiállítást és egyéb látnivalót kínál, de a Bakony fővárosában, Zircen és környékén is dúskálhatunk az olyan izgalmas úti célokban, mint például csodás arborétumok, történelmi bazilika vagy tematikus múzeum és alkotóház.

Bakonyi gasztronómia

Miután kellemesen elfáradtunk a túrák, kirándulások során, bizonyára jól esik egy tál laktató és ínycsiklandó étel egy finom pohár borral. Szerencsére a Bakonyban egyikből sincs hiány, hiszen a régió borvidékei közé tartozik a Badacsony, a Balatonfüred-Csopak, a Balaton-felvidék és a Balaton-melléke is, mely területekről kiváló és zamatos borok kerülnek a hordókba.

Az ételeket tekintve a „bakonyi módra” készült fogások nem véletlenül viselik a régió nevét, hiszen az itteni konyha két fő alapanyag a gomba és a hagyma. A gombapaprikással újragondolt halak és húsok pedig méltán tartoznak a vendégek kedvencei közé az ország más pontjain is.

Forrás: greendex.hu