Mi történik az erdeinkkel a hőhullámok idején? – Így hat az aszály a hazai erdőkre

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. július 31.
• 0

A nyári hőhullámok ma már nem számítanak ritka jelenségnek Magyarországon.

Az egyre hosszabb aszályos időszakok, a csapadékhiány és a tartósan magas hőmérséklet nemcsak a mezőgazdaságot, hanem erdeinket is komoly kihívás elé állítják. Bár az erdők első pillantásra változatlannak tűnhetnek, a fák valójában folyamatos küzdelmet vívnak a túlélésért a forró nyári hónapokban.

Az erdők kulcsszerepet játszanak a klímaváltozás hatásainak mérséklésében. Szén-dioxidot kötnek meg, oxigént termelnek, hűtik a környezetet, élőhelyet biztosítanak számtalan növény- és állatfaj számára, valamint segítik a víz körforgását. Ha azonban a hőhullámok és az aszály egyre gyakoribbá válnak, ezek az ökológiai szolgáltatások is veszélybe kerülhetnek.

A tartós szárazság elsőként a talaj vízkészletét csökkenti. A fák gyökerei egyre nehezebben jutnak elegendő nedvességhez, ezért védekezésként bezárják leveleik apró gázcserenyílásait. Ezzel ugyan csökkentik a párologtatást, de egyúttal a fotoszintézis is lassul, vagyis kevesebb energiát tudnak előállítani a növekedéshez.

Ennek következménye, hogy a fák fejlődése lelassul, lombjuk ritkulhat, leveleik idő előtt elsárgulhatnak vagy lehullhatnak. Egy-egy különösen száraz év után még az egészségesnek tűnő erdőkben is megfigyelhető, hogy a fák kevésbé erőteljesen hajtanak ki a következő tavasszal.

A vízhiány leginkább azokat a fafajokat érinti, amelyek természetes élőhelyükön hűvösebb, csapadékosabb klímához alkalmazkodtak. Magyarországon például egyes bükkösök és lucfenyvesek különösen érzékenyek a tartós hőségre. A szárazabb viszonyokat jobban tűrő tölgyfajok vagy a molyhos tölgy ezzel szemben könnyebben alkalmazkodnak a változó éghajlathoz.

Az aszály a fák természetes védekezőképességét is gyengíti. A legyengült egyedeket könnyebben támadják meg különféle kórokozók és kártevők. Az elmúlt években Európa-szerte több helyen is tömegesen szaporodtak el a szúbogarak, amelyek főként a legyengült fákat támadják meg. Bár Magyarország erdőiben más fajok dominálnak, a klímaváltozás nálunk is kedvezhet egyes kártevők terjedésének.

A kiszáradt erdőkben jelentősen megnő az erdőtüzek kockázata. A száraz avar, az elhalt ágak és az alacsony páratartalom miatt egyetlen szikra is elegendő lehet ahhoz, hogy gyorsan terjedő erdőtűz alakuljon ki. Ezért a nyári időszakban különösen fontos betartani a tűzgyújtási szabályokat, és fokozottan ügyelni arra, hogy ne dobjunk el égő cigarettacsikket vagy más gyúlékony hulladékot a természetben.

A hőhullámok ugyanakkor nemcsak a fákat érintik. Az erdők élővilága is alkalmazkodásra kényszerül. Egyes madárfajok nehezebben találnak vizet, a kiszáradó talaj miatt csökkenhet a rovarok száma, ami a tápláléklánc egészére hatással lehet. Az erdei tavacskák és időszakos vízállások kiszáradása a kétéltűek számára is komoly veszélyt jelent.

Az erdészek egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy az új erdők jobban alkalmazkodjanak a változó klímához. Egyre gyakoribbak a vegyes fafajú erdők, amelyek ellenállóbbak lehetnek az időjárási szélsőségekkel szemben. Az őshonos, szárazságtűrő fafajok telepítése és a természetes erdőszerkezet megőrzése hosszú távon növelheti az erdők ellenálló képességét.

Mi magunk is sokat tehetünk erdeink védelméért. Kirándulásaink során maradjunk a kijelölt ösvényeken, ne gyújtsunk tüzet ott, ahol tilos, vigyük haza a hulladékot, és lehetőség szerint támogassuk az erdőtelepítési programokat. Már egy-egy elültetett fa is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövő generációi is árnyas, egészséges erdőkben kirándulhassanak.

Az erdők nemcsak a természet részei, hanem a mindennapi életünk fontos szövetségesei is. Hűtik a levegőt, javítják a levegő minőségét, megkötik a szén-dioxidot, és menedéket nyújtanak számtalan élőlénynek. Ahhoz azonban, hogy ezt a szerepüket a jövőben is betölthessék, alkalmazkodniuk kell a változó éghajlathoz – ebben pedig nekünk, embereknek is fontos szerepünk van.