Több mint 2 fokkal emelkedett a nyári középhőmérséklet Magyarországon

• Környezetvédelem
• 2026. szeptember 25.
• 0

A nyári középhőmérséklet 1901 óta több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett, derül ki a KSH új klímaindikátorokat bemutató kiadványából.

Magyarországon egyszerre erősödnek a klímaváltozás hatásai és az azokhoz való alkalmazkodást, illetve a kibocsátások mérséklését célzó folyamatok – állapítja meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) frissen megjelent, Klímaindikátorok Magyarországon című kiadványa.

A KSH interaktív kiadványa mintegy ötven látványos mutatóval szemlélteti az éghajlatváltozás legfontosabb hazai folyamatait és következményeit, emellett az alkalmazkodás és a kibocsátáscsökkentés terén elért eredményeket is bemutatja.

Melegebbek lettek a nyarak

A kiadvány szerint Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben számottevően megváltozott. Az ország átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik, a hőhullámok gyakoribbá és hosszabbá váltak, miközben nő a hőségnapok és a trópusi éjszakák száma is.

A trópusi éjszaka olyan éjszaka, amikor a napi minimum-hőmérséklet nem süllyed 20 Celsius-fok alá. A KSH adatai szerint 2000 előtt jellemzően évente legfeljebb 2-3 ilyen éjszakát regisztráltak országos átlagban. Tavalyelőtt már 16 trópusi éjszaka fordult elő.

Bár 2025-ben átmeneti visszaesést mértek, a hosszabb távú tendencia továbbra is növekvő. A melegebb nyári éjszakák az emberek komfortérzetére is hatással vannak, és növelhetik a hőhullámokhoz kapcsolódó egészségügyi kockázatokat.

A változás hosszabb időszakot vizsgálva is jól látható: 1901 és 2025 között több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett a nyári középhőmérséklet Magyarországon.

Kevesebb csapadékos nap, több szélsőség

Az éghajlatváltozás a csapadékviszonyokat is érinti. Miközben az éves csapadékmennyiségben nem mutatkozik egyértelmű változás, annak időbeli eloszlása jelentősen átalakult.

Az elmúlt több mint száz év során átlagosan 22 nappal csökkent a csapadékos napok száma, ugyanakkor egyre gyakrabban fordul elő, hogy rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik.

Ez a mezőgazdaság számára is komoly kihívást jelent. Az aszályok előfordulása és intenzitása növekszik, különösen az Alföldön, ahol továbbra is az aszály okozza a legnagyobb károkat a természeti veszélyforrások közül.

A mezőgazdaságot emellett a jégeső, a tavaszi fagy, a felhőszakadás és a viharkárok is egyre nagyobb mértékben érintik.

Az egészségügyi hatásokra is kitér a kiadvány

A KSH összeállítása nem kizárólag az időjárási és környezeti változásokat vizsgálja. A klímaváltozás egészségügyi következményeit és társadalmi összefüggéseit is bemutatja, miközben a nemzetközi folyamatokra is kitér.

A kiadvány az alkalmazkodás és a kibocsátások mérséklése terén tapasztalható változásokat, valamint a kedvező folyamatokat és az eddig elért eredményeket is számba veszi.

A közel ötven mutató így nemcsak azt szemlélteti, hogyan alakult Magyarország éghajlata az elmúlt évtizedekben, hanem azt is, milyen területeken jelentkeznek a változások következményei, és hogyan reagál ezekre az ország.

Forrás: MTI