Fogy a víz, szűkülnek a természetes partok: komoly gondokkal küzd a Balaton

• Környezetvédelem
• 2026. szeptember 25.
• 0

A Balaton vízmérlege egyre aggasztóbb, miközben a természetes part menti zónák is folyamatosan szűkülnek.

A Balaton vízháztartása egyre nagyobb kihívásokkal néz szembe, miközben a tó természetes part menti zónái folyamatosan szűkülnek. Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója szerint a problémák egyre kevésbé írhatók le pusztán biológiai kérdésként, a társadalmi és szabályozási környezetnek is fontos szerepe van.

A szakember a Másfélfok online eseményén többek között arról beszélt, hogy a napokban jelentős építkezés kezdődött a Pogányvölgyi-víz torkolatánál, Fonyód és Fonyódliget között. A mintegy 42 kilométer hosszú vízfolyás a Balaton egyik jelentős déli befolyója.

A szélsőséges időjárási helyzetek miatt a következő évek egyik fontos kérdése lehet, hogyan kezelik ezeket a torkolatokat.

Tartósan negatív a vízmérleg

A Balaton jelenlegi vízállása kifejezetten alacsony, de a tó történetében korábban is előfordultak hasonló helyzetek. A 2003-as rekordalacsony vízszintet ugyanakkor még nem érte el.

Vasas Gábor szerint sokkal aggasztóbb a vízháztartás hosszabb távú alakulása. A mérések 2000 óta mintegy tíz olyan évet mutatnak, amikor a Balaton vízmérlege negatív tartományban volt. A főigazgató szerint korábban is voltak alacsony vízszintek, de ilyen tartós, negatív vízmérlegű időszakra még nem volt példa.

A szakember cáfolta azt a vélekedést is, hogy a Balaton vizét a Sió-csatornán keresztül engednék le. Mint mondta, a Sión keresztül csak a vízmérleg szempontjából minimális, elhanyagolható mennyiség távozik.

A Balaton különösen sérülékeny, sekély tó, átlagos mélysége mindössze 3-3,5 méter. Vízháztartását alapvetően a magyarországi vízgyűjtő területre hulló csapadék határozza meg. Vasas Gábor szerint a száraz, aszályos területek terjeszkedése már a Balaton vízgyűjtőjét is elérte.

Sósodás és algásodás is megjelent

A szakembereknek egyszerre több problémával kell foglalkozniuk. Ilyen a vízszint ingadozása, az emelkedő sótartalom, a potenciálisan mérgező algavirágzások kockázata, az invazív növény- és állatfajok terjedése, valamint a különböző emberi hatások.

Az év első hőhulláma a tó teljes, 3-4 méteres mélységéig közel 30 fokosra melegítette fel a vizet. A magas hőmérséklet és az erős párolgás miatt megindult a víz töményedése, vagyis a sósodás folyamata.

Vasas Gábor szerint a Balaton vízkémiája jelentősen változik, és a tó az édesvízi tartományból már kezd átlépni a félsós tartományba.

Az alacsony vízszint és a vízminőség kapcsolatáról ugyanakkor fontos különbséget tenni a közkeletű elképzelések és a szakértői megfigyelések között. Az alacsony vízállás önmagában nem feltétlenül jelent rosszabb vízminőséget, és alapvetően az algásodásnak sem kedvez.

A tó idén kiváló vízminőséggel kezdte a tavaszt és a kora nyarat, a nyári hőkupola hatására azonban a fenéküledékből felszabaduló belső tápanyagterhelés miatt erőteljes algásodás indult. A korábbi évtizedekre jellemző katasztrofális algavirágzás végül nem alakult ki.

A tápanyagok mobilizálódása miatt idén intenzív árvaszúnyog-rajzások is indultak. Ez ugyan kellemetlenséget okozhat, ökológiai szempontból azonban egyfajta természetes tisztulási folyamatot is jelenthet, mivel a kirepülő rovarok jelentős biomasszát és ezzel tápanyagot vonnak ki a tóból. A szakemberek szerint ez a jelenség egy ideig még velünk maradhat.

A természetes partok is egyre kisebbek

A Balaton alakja és vízgyűjtője az idők során nem változott jelentősen, a partvonal és a vizes élőhelyek állapota viszont drasztikusan átalakult.

Vasas Gábor biológiai szempontból rendkívül kritikusnak nevezte a partvonal helyzetét. A lebetonozott, beépített part menti sávok szerinte ökológiailag „hatalmas sivatagnak” tekinthetők, miközben az élővilág jelentős része éppen a természetes part menti zónákban találna megfelelő élőhelyet.

Különösen fontosak ebből a szempontból a nádasok, amelyek természetes szűrőként és szaporodóhelyként is működnek. Ezekből mára mindössze mintegy 11-12 négyzetkilométernyi egybefüggő terület maradt meg. A kutatóintézet szerint ezek a mikrobiológiai rendszerek a víz tisztulásában és a környezeti változásokkal szembeni ellenállóképességben is fontos szerepet tölthetnek be.

A beépítések és a jogszabályi háttér kapcsán Vasas Gábor az elmúlt tíz év folyamatait rendkívül aggasztónak nevezte, és úgy fogalmazott, hogy a Balaton már nagyon messze van a természetes állapottól.

Elmondása szerint az önkormányzatok és a hatóságok az engedélyeztetési eljárások során nem kérik ki a kutatóintézet véleményét, így a beruházásokba nincs beleszólásuk.

„A part menti sáv beépíthetetlenségének szentnek és sérthetetlennek kellene lennie, vagy nyílt engedélyezési eljárásokhoz kellene kötni” – mondta.

A főigazgató szerint bár az Alaptörvény előírja a természeti értékek védelmét, és jogi szempontból elvileg adottak a lehetőségek, ezeknek a gyakorlatba ültetése komoly nehézségekbe ütközik. Az ombudsman jelzései ellenére a felelősség gyakran az érintett szereplők között oszlik meg.

A vízpótlás önmagában nem oldaná meg a problémát

A hiányzó víz pótlására elméletileg a Dráva, a Mura vagy a Duna vizének odavezetése is felmerülhet. Az idei nyár azonban azt is megmutatta, hogy ezek a folyók még drasztikusabb vízhiánnyal küzdöttek, mint a Balaton.

Vasas Gábor szerint időszakos vízpótlás elméletileg elképzelhető, de ez sem szüntetné meg a vízszint ingadozását.

„A trendek alapján az ingadozás velünk marad és az alkalmazkodás elég kemény kihívást jelent” – hangsúlyozta.

Az MTI kérdésére a főigazgató a Velencei-tó állapotát is komoly figyelmeztetésnek nevezte a Balaton jövője szempontjából. A kutatóintézet a közelmúltban a Balatonon alkalmazott monitoringrendszert a Velencei-tóra is kiterjesztette.

A mérések alapján jelentés készül a tó vízének és élővilágának állapotáról, amelyet a közeljövőben mutatnak be. Az előzetes adatok szerint a Velencei-tó vízminősége a kiszáradási jelenségekkel párhuzamosan rosszabb a Balatonénál, és a sósodás mértéke is drasztikusabb változást mutat.

Forrás: MTI