Körforgásos gazdaság: van cél, de kevés a valódi stratégia
- Környezetvédelem
- 2026. február 12.
- 0
A magyar vállalatok 64%-a már alkalmaz körforgásos modellt, de csak 21%-nak van stratégiája. Hol tart az átállás valójában?
Stratégia nélkül nincs körforgásos áttörés ♻️
2025 végén harmadik alkalommal mérte fel a hazai helyzetet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért a KPMG szakmai támogatásával.
A kutatás különösen fontos, hiszen a BCSDH 155 tagvállalata a magyar GDP közel 40 százalékát adja. Vagyis amit ők csinálnak – vagy nem csinálnak –, az az egész gazdaságra hatással van.
Az eredmény vegyes képet mutat: van előrelépés, de az áttörés még várat magára.
📊 Van modell – de kevés a komplex megoldás
A felmérés szerint a fenntartható átmenetben élenjáró vállalatok 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt.
Ez biztató adat.
Ugyanakkor a komplex, rendszerszintű megoldások még nem jellemzőek. A körforgásos integráció gyakorlatilag stagnál, és továbbra is az egyszerűbb modellek dominálnak.
A válaszadási arány is figyelemre méltó: a 155 tagvállalat fele töltötte ki a kérdőívet, ami ilyen témában kifejezetten magas aránynak számít.
🎯 Célok már vannak – stratégia alig
„Közel 10 éve indítottuk útjára a Körforgásos Gazdaság Platformot azzal a céllal, hogy a szektorok közötti összefogással, a szinergiák kihasználásával elősegítsük a körforgásos átmenetet Magyarországon. Fontos eredmény, hogy az élenjáró vállalatok 75 százaléka már rendelkezik körforgásos célkitűzéssel, és 49 százalékuk méri a körforgásos teljesítményét” – mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.
Ez azt jelenti, hogy a szándék megvan.
Viszont csupán a vállalatok 21 százalékának van valódi körforgásos gazdasági stratégiája.
Ez a különbség kulcsfontosságú. Célokat kitűzni viszonylag könnyű. Stratégiai szinten átalakítani az üzleti modellt már sokkal nehezebb.
Márta Irén szerint a gyorsabb átmenethez tudásmegosztás, jó példák, innovációk és mindenekelőtt összefogás szükséges. Ennek egyik fóruma lesz az október 5–7. között Budapesten megrendezett Circular Economy HOTSPOT.
🌍 A számok mögötti globális valóság
A probléma nemcsak hazai.
A globális gazdaság évente körülbelül 100 milliárd tonna erőforrást használ fel, ennek 75 százaléka nem megújuló forrásból származik. Az anyagkitermelés és -feldolgozás felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 55 százalékáért.
„Az eredmények szerint a vállalatok 59 százalékának a hulladékgazdálkodás és 49 százalékának a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése és felhasználása területén vannak célkitűzései” – mondta Nagy Julianna, a KPMG igazgatója.
A nagyobb kihívás azonban a komplexebb, rendszerszintű körforgásos megoldások területén van.
A Circularity Gap Report 2025 adatai szerint globálisan az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak – ez még visszalépést is jelent az előző évhez képest.
Magyarország sem áll jól: a hazai arány 7,3 százalék, míg az európai átlag 12,2 százalék.
🏭 A körforgás nem PR-kérdés
„A körforgásos gazdaság nem egy kommunikációs üzenet, hanem működési kérdés. Az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy az iparnak nemcsak csökkentenie kell a keletkező hulladék mennyiségét, hanem a termelési folyamataiba rendszerszinten be kell építenie az újrahasznosítást” – hangsúlyozta Simon Anita, az ALTEO Circular ügyvezető igazgatója.
Ez talán a legfontosabb üzenet.
A körforgásosság ma sok vállalatnál még inkább megfelelési kötelezettség, mintsem üzletimodell-szintű átalakulás.
Pedig a jövő versenyképessége azon múlik, mennyire tudják a cégek a hulladékot és mellékterméket más iparágak számára értékes erőforrássá alakítani.
🤝 Összefogás nélkül nem megy
A szabályozás kulcsfontosságú, mert nemcsak kötelez, hanem piacot is teremt.
A beszámolási kötelezettség előrelépést hozott az adatgyűjtésben, de a célkitűzések jelentős részét még nem támasztják alá megfelelő mérések.
Ugyanakkor léteznek valódi élenjárók – nagyvállalatok és kkv-k egyaránt –, ahol a körforgásosság már stratégiai szintű kérdés.
A tanulság világos: áttörés csak akkor lesz, ha a körforgás nem projekt, hanem üzleti alapelv lesz.
Forrás: greendex.hu
- Az elsivatagosodás már nem távoli veszély Magyarországon sem
- Levideózták, ahogy fát dönt és gátat emel a hód
- Barna medve jelent meg az Aggteleki Nemzeti Park térségében
- Megkezdődik a szúnyogok elleni védekezés
- Nagyszabású turisztikai fejlesztés indul az Ipoly völgyében
- Erdő, zene és művészet találkozik májusban Kecskemét térségében
2026. május 17.
Élhetőbb városok nélkül nincs fenntartható jövő
2026. május 16.
Soha nem látott tengeri hőhullámok formálják át a bolygót
2026. május 15.
Melyik darázs veszélyes, és melyik hasznos?
2026. május 15.
Ritka esti látvány várja az égbolt szerelmeseit
2026. május 14.
Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 14.