Kék bolygó – Magyar projektvezetéssel a hulladékgazdálkodás átalakításáért

Megjegyezte, hogy Észak-Macedóniában mindenhol rengeteg a szemét, és fővárosa, Szkopje az egyik legrosszabb levegőjű város Európában – részben a nagyon jelentős mértékű lakossági hulladéktüzelés miatt -, ezért a környezetvédelemben érdekeltek a helyiek is.

Wégner Krisztina ismertetése szerint kidolgozták a hulladékgazdálkodáson belül a hulladékáramok teljes átalakítását, valamint egy új intézményt, amely megoldhatja, hogy tisztább legyen minden az országban. „Két év alatt eljuttattuk oda Észak-Macedóniát, hogy ha elfogadják a koncepciót és jogszabálycsomagot, rövid időn belül nagyon komoly és látható eredményeket tudnak elérni” – emelte ki.

Wégner Krisztina emlékeztetett arra, hogy a kiterjesztett gyártói felelősségi elv – egy speciális szervezési és finanszírozási modell – alá jól meghatározható anyagáramok tartoznak: a csomagolás során keletkezett hulladékok (műanyag, fa , papír, fémek), valamint az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai (akkumulátorok, elemek).

Észak-Macedóniában – egy korábban elfogadott, előrelátó jogszabálynak köszönhetően – az olaj és a gumiabroncs, az elhasznált járművek és a textil is benne van ebben a körben. Ezeket kezdik el szelektíven gyűjteni.

A rendszer koordinálását egy magáncég végzi majd, amely szigorú állami felügyelet mellett fog működni – mutatott rá a szakember, hozzátéve: azért választottak magán és nem állami cégformát, mert nehéz a jó szakembereket vissza- vagy átcsábítani a közszférába, és a rendszert a magánszféra, a gyártók, import termékek esetén az első forgalmazók finanszírozzák.

A cég maga nem fog gyűjteni és hasznosítani, a meglévő szereplőket fogja egy transzparens rendszerbe „beleerőltetni„, végrehajtatja velük kötelezettségeiket.

„Nem engedjük a szereplőket csalni és nem engedjük őket a rendszeren kívül lenni” – mondta Wégner Krisztina, kiemelve, hogy a kinti adatok alapján azt látják, hogy a már működő hulladékáramokban, így például a csomagolásban, az anyagok 60 százaléka nincs a rendszerben.

Wégner Krisztina szerint ez a rendszer segítheti a többi balkáni ország csatlakozását is és felkészülésüket a hulladékgazdálkodás területén. A felzárkózó országoknak egy olyan gyors, gyakorlati eredményt produkáló előbbre lépést jelenthet, amely megalapozza a tisztább környezetet, a transzparenciát, valamint a hulladékgazdálkodási iparág alapját.

„Ha ezt a modellt elfogadják, példaértékű lesz a csatlakozás előtt álló országoknak és az unió tagállamainak is, hiszen olyan gyakorlatot fog tudni bemutatni, ami jelenleg nincsen” – hangsúlyozta, kiemelve, ez a tudás más országokban is hasznosítható lesz.