Karácsony ünnepe
Minden évben december 25-én ünnepli a keresztény világ Jézus születését. A szimbolikus esemény ugyanakkor nem mindig esett ilyen téli időpontra – a legkorábbi, 243-ból származó adat szerint például a Kr.u. 3. században még márciusban tartották a karácsonyt.
A téli és a tavaszi napfordulóhoz valamennyi kultúra a fény és a sötétség, valamint az élet és a halál kettősségét társította. Nem volt ez másképp az ókori Rómában sem, ahol a népszerű napistent, Mithrászt ünnepelték az év leghosszabb éjszakáján. A kereszténység terjedésével azonban az ünnep fokozatosan veszített jelentőségéből, míg végül a niceai zsinaton kimondták: december 25-én kell Jézus születését ünnepelniük a keresztényeknek.
Jézus születésének ünnepe
A kereszténység hajnalán sokáig egyáltalán nem ünnepelték a karácsonyt, teológiai szempontból ugyanis nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a feltámadást hirdető húsvétnak. Sőt, sokan (például Órigenész) kifejezetten tiltakoztak az ellen, hogy Jézus születéséről bármilyen formában megemlékezzenek a hívek. Az ellenállás ellenére szép lassan mégis begyűrűzött a karácsony a liturgiába, amelyet ekkor még többnyire a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak. Különböző régiókban azonban lassan a téli napfordulóhoz kapcsolták a karácsonyt, ami hosszabb távon hitbeli konfliktusokat eredményezett.
A helyzetet végül a niceai zsinaton rendezték, ahol a decemberi időpontot tették meg a születéstörténet ünnepnapjának. Nagy Konstantin császár ezzel nem csupán egy teológiai vitát, hanem egy pogány eredetű ünnep helyzetét is rendezte: az ekkor tartott Sol Invictus (A legyőzhetetlen Nap) napot ezzel a lépéssel keresztény tartalommal töltötte fel.
Az első mai értelemben vett karácsonyt a források szerint 336. december 25-én ünnepelték meg először a hívek, és habár számos egyház nem értett egyet a zsinat által meghatározott időponttal (az örmények például a mai napig máskor tartják a karácsonyt), a többség elfogadta a döntést – ezzel jogalapot adva napjaink emberének arra, hogy minden év telén díszbe öltöztesse házát.
Forrás: Múlt-kor
- 3,2 milliárd köbméternyi földgáz rejtőzik a magyar-horvát határ alatt
- Zöld szőnyeg lepte el a Bodrogot, harmadfokú vízminőségi készültséget rendeltek el
- Vízpótlás jöhet a Velencei-tónál, de előbb arról kell dönteni, milyen tó legyen
- Több mint 50 ezer daru gyűlt össze a Hortobágyon
- Nem csak a folyók apadnak: a víztartalékok is egyre nagyobb nyomás alatt vannak
- Az őszi erdő nemcsak szép, a mentális egészségnek is jót tehet
2026. október 14.
A vízhiány ellen is bevetnék az úszó napelemeket
2026. október 14.
Négy fűszernövény, amelynek télen is helye van a konyhában
