Karácsony ünnepe
Minden évben december 25-én ünnepli a keresztény világ Jézus születését. A szimbolikus esemény ugyanakkor nem mindig esett ilyen téli időpontra – a legkorábbi, 243-ból származó adat szerint például a Kr.u. 3. században még márciusban tartották a karácsonyt.
A téli és a tavaszi napfordulóhoz valamennyi kultúra a fény és a sötétség, valamint az élet és a halál kettősségét társította. Nem volt ez másképp az ókori Rómában sem, ahol a népszerű napistent, Mithrászt ünnepelték az év leghosszabb éjszakáján. A kereszténység terjedésével azonban az ünnep fokozatosan veszített jelentőségéből, míg végül a niceai zsinaton kimondták: december 25-én kell Jézus születését ünnepelniük a keresztényeknek.
Jézus születésének ünnepe
A kereszténység hajnalán sokáig egyáltalán nem ünnepelték a karácsonyt, teológiai szempontból ugyanis nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a feltámadást hirdető húsvétnak. Sőt, sokan (például Órigenész) kifejezetten tiltakoztak az ellen, hogy Jézus születéséről bármilyen formában megemlékezzenek a hívek. Az ellenállás ellenére szép lassan mégis begyűrűzött a karácsony a liturgiába, amelyet ekkor még többnyire a tavaszi napéjegyenlőség idején tartottak. Különböző régiókban azonban lassan a téli napfordulóhoz kapcsolták a karácsonyt, ami hosszabb távon hitbeli konfliktusokat eredményezett.
A helyzetet végül a niceai zsinaton rendezték, ahol a decemberi időpontot tették meg a születéstörténet ünnepnapjának. Nagy Konstantin császár ezzel nem csupán egy teológiai vitát, hanem egy pogány eredetű ünnep helyzetét is rendezte: az ekkor tartott Sol Invictus (A legyőzhetetlen Nap) napot ezzel a lépéssel keresztény tartalommal töltötte fel.
Az első mai értelemben vett karácsonyt a források szerint 336. december 25-én ünnepelték meg először a hívek, és habár számos egyház nem értett egyet a zsinat által meghatározott időponttal (az örmények például a mai napig máskor tartják a karácsonyt), a többség elfogadta a döntést – ezzel jogalapot adva napjaink emberének arra, hogy minden év telén díszbe öltöztesse házát.
Forrás: Múlt-kor
- Az elsivatagosodás már nem távoli veszély Magyarországon sem
- Levideózták, ahogy fát dönt és gátat emel a hód
- Barna medve jelent meg az Aggteleki Nemzeti Park térségében
- Nagyszabású turisztikai fejlesztés indul az Ipoly völgyében
- Megkezdődik a szúnyogok elleni védekezés
- Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 17.
Élhetőbb városok nélkül nincs fenntartható jövő
2026. május 16.
Soha nem látott tengeri hőhullámok formálják át a bolygót
2026. május 15.
Melyik darázs veszélyes, és melyik hasznos?
2026. május 15.
Ritka esti látvány várja az égbolt szerelmeseit
2026. május 14.
Tudomány, lézerek és zöldenergia egyetlen estén Szegeden
2026. május 14.