A túlbetonozás ára: termőföldet, vizet és hűvösebb városokat veszítünk

• Környezetvédelem
• 2026. június 7.
• 0

A burkolt felületek növekedése nemcsak a természetet érinti: a vízmegtartásra, a hőérzetre és az élelmezésre is hatással lehet.

Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi terület kerül ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt – erre hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért kezdeményezés kutatói legfrissebb felhívásukban. A szakértők szerint a folyamat nem csupán természetvédelmi kérdés: hatással van a vízmegtartásra, az élelmiszer-termelésre, a városi hőérzetre és hosszabb távon az életminőségre is.

Az adatok alapján az ország mezőgazdasági területe az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent. Míg a rendszerváltás idején még körülbelül 6,4 millió hektárnyi földterület állt rendelkezésre, addig ez az érték mára nagyjából 5 millió hektárra mérséklődött. Csak az elmúlt évben több mint 16 ezer hektár termőterület került ki a művelésből.

A talaj nem végtelen erőforrás

A kutatók szerint a probléma egyik legfontosabb eleme, hogy a talaj nagyon lassan újul meg, bizonyos értelemben pedig emberi időléptékben nem tekinthető megújuló erőforrásnak.

Jordán Ferenc rendszerökológus arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor egy területet leburkolnak vagy beépítenek, az gyakran hosszú időre elveszik a természetes folyamatok és a mezőgazdaság számára. Külön problémát jelent, hogy sok esetben éppen a jó minőségű termőtalajok kerülnek beépítésre.

A kutatók szerint ennek következménye nemcsak a termelési lehetőségek szűkülése lehet, hanem az is, hogy a csapadék egyre kevésbé tud helyben maradni, ami egyszerre növelheti a villámárvizek és a későbbi kiszáradás kockázatát.

A városok is érzik a burkolt felületek hatását

A szakértők szerint a túlzott burkolás nem kizárólag vidéki kérdés. A városokban a beton és az aszfalt jelentősen felmelegedhet a nyári időszakban, és a felgyülemlett hőt éjszaka is visszaadhatja a környezetnek.

Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint a burkolt felszínek akár jóval magasabb hőmérsékletet is elérhetnek a környezetüknél, ami fokozza a hőterhelést és növeli a hűtési igényt.

A közleményben Köves Alexandra ökológiai közgazdász úgy fogalmazott:

„Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság”

A kutatók szerint a növényzet szerepe ezért jóval több esztétikai kérdésnél: árnyékol, hűt, vizet tart vissza és hozzájárul a városi környezet élhetőségéhez.

Nem az építkezések ellen szólnak

A szakértők hangsúlyozzák, hogy nem az építkezések teljes leállítását tartják célravezetőnek, hanem más szemléletet sürgetnek.

A felhívás szerint nagyobb hangsúlyt kaphatna a meglévő épületállomány felújítása, az üresen álló ingatlanok hasznosítása és a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezése.

Az adatok alapján jelenleg Magyarországon több mint félmillió lakóingatlan áll üresen, miközben folyamatosan jelennek meg új beruházások.

A kutatók úgy látják, hosszú távon azok a megoldások lehetnek fenntarthatóbbak, amelyek nem új területeket vonnak ki a természetes működésből, hanem a már meglévő infrastruktúrát használják hatékonyabban.

A figyelem felkeltésére egy országos fotópályázatot is indítottak, amely a zöldfelületek eltűnésére és a túlzott beépítés hatásaira szeretné ráirányítani a figyelmet.

Forrás: MTI