Mi legyen a kerti bútorokkal télen? Letakarni, eltenni vagy kint hagyni?

Megosztás:
A megfelelő téli tárolás és védelem jelentősen meghosszabbíthatja a kerti bútorok élettartamát

A nyári estéken még körülötte vacsoráztunk, ősszel azonban a kerti asztal és a székek egyre ritkábban kerülnek használatba.

Amikor megérkeznek az első igazán hideg, csapadékos napok, felmerül a kérdés: mi legyen velük télen? Vigyük be őket a garázsba, elég egy takaró, vagy nyugodtan maradhatnak a teraszon tavaszig? Nincs minden kerti bútorra érvényes egyetlen jó megoldás, sok múlik az anyagon és azon is, mennyire védett helyen állnak.

Az anyag dönti el, mennyire kell védeni

A fabútoroknál a nedvesség jelenti az egyik legfontosabb kockázatot. Ha a fa rendszeresen átnedvesedik, majd kiszárad vagy megfagy, idővel vetemedhet, repedezhet, és a felülete is károsodhat. Ha van rá lehetőség, a fa kerti bútort száraz, fedett, de lehetőleg jól szellőző helyen érdemes teleltetni. Ehhez nem feltétlenül szükséges fűtött helyiség: egy száraz garázs, kerti tároló vagy fedett terasz is megfelelő lehet. Elrakás előtt tisztítsuk meg, hagyjuk teljesen megszáradni, és az adott fafajtának, illetve felületkezelésnek megfelelő ápolásról se feledkezzünk meg.

A műanyag bútorokat sokan egész évben kint hagyják, hiszen nem rozsdásodnak, és a vizet sem szívják magukba úgy, mint a kezeletlen fa. A hideg és az UV-sugárzás azonban a műanyagot is öregítheti: egyes típusok ridegebbé válhatnak, kifakulhatnak, és idővel könnyebben törhetnek. Ha van rá hely, ezeket is érdemes fedett helyre vinni, ha pedig kint maradnak, tisztán, szárazon és megfelelően letakarva teleltessük őket.

A fémbútoroknál elsősorban a felület állapota számít. Az alumínium és a rozsdamentes acél általában jól viseli a kültéri körülményeket, a festett vagy porszórt acélbútoroknál viszont érdemes ősszel ellenőrizni, nincs-e sérülés a bevonaton. Egy lepattant festékréteg alatt a nedvesség könnyen elindíthatja a korróziót, ezért a kisebb hibákat még a tartósan nedves idő előtt célszerű kijavítani.

Ha kint marad, a letakarás sem mindegy

Ha nincs lehetőségünk fedett helyre vinni a bútorokat, egy megfelelő kültéri takaró sokat segíthet. Nem szabad azonban légmentesen becsomagolni őket. A takarónak védenie kell a csapadéktól, miközben valamennyi szellőzést is biztosítani kell, hiszen ha nedvesség kerül alá, de nem tud távozni, az kedvezhet a penészesedésnek és az anyagok károsodásának.

Olyan takarót válasszunk, amelyet kifejezetten kültéri bútorokhoz terveztek, és rögzítsük úgy, hogy az őszi-téli szél ne tudja könnyen lefújni. Az is számít, hol telel a bútor: ha mindenképpen kint marad, jobb szilárd, jól vízelvezető felületre helyezni, mint tartósan nedves gyepen vagy talajon hagyni. Így a bútor lábai kevésbé vannak kitéve folyamatos nedvességnek, és arra is érdemes figyelni, hogy a kialakítás miatt ne maradhasson meg rajta hosszú ideig az eső- vagy olvadékvíz.

A párnákat és más kerti textileket viszont érdemes mindenképpen száraz helyre vinni. Még a kültéri használatra szánt párnák sem valók egész télre a székeken, különösen akkor, ha rendszeresen nedvességet kapnak. Tisztítás és teljes szárítás után száraz, jól szellőző helyen tároljuk őket. Nedvesen bezárva könnyen kellemetlen szagúvá vagy penészessé válhatnak. Ugyanez igaz a napernyőkre, terítőkre és más kerti textilekre is.

A gondos teleltetés a bútor élettartamát is növeli

A kerti bútorok megfelelő téli tárolása első pillantásra egyszerű karbantartási feladatnak tűnik, pedig a környezet szempontjából is van jelentősége. Minél tovább használunk egy asztalt vagy széket, annál később van szükség új darabra, így csökken a gyártással, szállítással és a régi bútor hulladékként való kezelésével járó terhelés.

Ezért ősszel érdemes rászánni egy kis időt a tisztításra, a szárításra és a megfelelő elhelyezésre. A legkörnyezetkímélőbb kerti bútor sokszor az, amelyiket nem kell néhány évente lecserélni.

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük