A cunamik viselkedését vizsgálják (videó)
- Jó hírek, Környezetvédelem
- 2025. augusztus 16.
- 0
Magyar kutatók segíthetnek megérteni a Csendes-óceáni térségben kialakuló cunamik viselkedését.
A gyakran emberéleteket is veszélyeztető óriáshullámok nemcsak földrengések, de tenger alatti földcsuszamlások miatt is kialakulhatnak.
Egy magyar geológus és csapata az elmúlt években a Cserhát homokkő rétegeinek vizsgálata során gyűjtött adatokból jutott új következtetésre
Egy kőbánya területén vizsgálódik Szente István geológus. A kutató az elmúlt években komoly munkát végzett, miközben Bánk település mellett a mélyben kereste, hogy hová tűnt el a 2014-ben beszakadt Jenői-patak vize. Eközben feltérképezte a környékben meghatározó oligocén hárshegyi homokkő geológiai érdekességeit is.
„Az egykori nagyon finom szemű üledékben jártak férgek, amik a szerves anyag tartalmat kiették a kőzetből, és utána maguk után hagyták a lukat, és mindig tovább mentek.”
A geológus szerint a Cserhát morfológiájának vizsgálata közben szerzett új ismeretek felhasználhatók lennének a Csendes-óceán térségében kialakuló szökőár hullámok vizsgálatában
„Itt bizony tenger alatti csuszamlások is végbe mentek, amik alakították a rétegek egymás melletti helyzetét. Akkor még csak tengeri üledékeknek a helyzetét, ami a mai cunamiknak az ismeretéhez járul hozzá. A cunamiknak az anyagát nem lehet vizsgálni, de a bánya tárókban, bánya falakban lévő megkövesedett egykori tengeri anyagokat igen, és tudunk ebből következtetni, hogy milyen lejtőszögnél indulnak meg ezek a csuszamlások„ – mondta Szente István geológus.
A geológushoz az elmúlt években több hivatásos és amatőr kutató is csatlakozott. Céljuk, hogy jobban megértsék az egykori folyamatokat, és azokból olyan következtetéseket tudjanak levonni, amelyek segítik a mai események vizsgálatát.
„A kavicsokat nézegettem, hogy átmérő szerint, meg kerekítettség szerint körülbelül mennyit utazhattak, mire ezen végállomásukra érkeztek, ahol meg tudom őket nézni. Bele a kövekbe, meg a kövekből kiperegve” – meséli Ferenc Lajos.
A csapat eredeti kutatási területén, Bánk mellett jelenleg biztonsági okok miatt szünetel a munka. A geológus azonban azt reméli, hogy rövidesen újra indulhat a feltárás, amelynek célja a Cserhát geológiai múltjának még pontosabb feltérképezése.
- Hová tűnik az eső? – Miért nem tudja a kiszáradt talaj elnyelni a hirtelen lezúduló csapadékot?
- Inváziós növények Magyarországon – hogyan alakítja át a klímaváltozás a növényvilágot?
- Klímaváltozás: víz nélkül maradhatnak az erdei állatok
- 11 ezer év titkát őrizte a Balaton: meglepő felfedezést tettek a kutatók
- Mi történik az állatokkal a hőség idején? – Így segíthetünk a vadon élő állatoknak a nyári kánikulában
- Újra megjelenik a WWF Magyarország népszerű Lutra albuma
2026. augusztus 19.
Így segítheted a menhelyi kutyákat a REpont automatáknál
2026. augusztus 18.
Kritikus szintre csökkent a Maconkai-tározó vízszintje, megkezdődött a vízpótlás
2026. augusztus 17.
Ne dőlj be az aszálynak: a szúnyogok a nagy melegben is kiválóan szaporodnak
2026. augusztus 17.