Új kutatás mutat rá a magyar vizes élőhelyek rejtett tartalékaira

• Környezetvédelem
• 2026. augusztus 3.
• 0

Új kutatás mutatja meg, mekkora lehetőség rejlik a magyar vizes élőhelyek helyreállításában és a táj vízmegtartó képességének javításában.

A magyar vizes élőhelyek helyreállítási lehetősége a jelenlegi országos vállalás három-ötszöröse is lehet egy friss, a Nature tudományos folyóiratban megjelent kutatás szerint. A kutatók úgy vélik, hogy a természetes vízmegtartás erősítése nemcsak a biodiverzitás, hanem az aszály elleni védekezés szempontjából is kulcsfontosságú lehet.

Mesterséges intelligencia segített feltérképezni Európa vizes élőhelyeit

A kutatás vezető szerzője, Kovács Gyula Máté, a Koppenhágai Egyetem kutatója. A nemzetközi kutatócsoport műholdfelvételek és mesterséges intelligencia segítségével készítette el Európa természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyeinek első egységes, 10 méteres felbontású térképét.

A kutatók több mint 470 ezer Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdfelvételt, valamint talaj-, éghajlati és domborzati adatokat dolgoztak fel gépi tanulással. Az elkészült térkép 38 európai ország vizes élőhelyeit mutatja be, jóval részletesebben, mint a korábbi felmérések.

Magyarországon közel 300 ezer hektár érintett

A vizsgálat szerint Magyarország Európa egyik leginkább átalakított országa a természetes vizes élőhelyek szempontjából. A kutatók becslése alapján a természetes és természetközeli nyílt vizes élőhelyek 71,3 százalékát, vagyis közel 300 ezer hektárt, valamilyen mezőgazdasági vagy városi eredetű terhelés ér.

Az Európai Unió természet-helyreállítási rendelete alapján 2030-ra ennek a területnek mintegy 89 ezer hektárját kellene helyreállítani. A kutatás szerint azonban a jelenlegi magyar vállalás ennek mindössze körülbelül 40 százalékát fedi le.

2040-re a helyreállítandó terület becslések szerint közel 179 ezer hektárra emelkedhet.

Nemcsak a természet nyerne vele

A kutatás szerint a vizes élőhelyek helyreállítása jóval túlmutat a természetvédelem kérdésén. Ezek a területek segítik a víz tájban tartását, mérsékelhetik az aszály hatásait, lassíthatják az elsivatagosodási folyamatokat, emellett jelentős szerepet töltenek be a szén megkötésében és tárolásában is.

Mindez különösen aktuális egy olyan időszakban, amikor Magyarország egyre gyakrabban szembesül hosszan tartó száraz időszakokkal és vízhiánnyal.

A kisebb élőhelyek is láthatóvá váltak

A kutatás egyik fontos eredménye, hogy a korábbiaknál sokkal részletesebb térképezés a kisebb vizes élőhelyeket is azonosítani tudta.

A kutatók szerint Európa vizes élőhelyeinek 27-33 százaléka 25 hektárnál kisebb, míg 7-11 százaléka egy hektárnál is kisebb összefüggő területeken található. Ezeket a hagyományos térképek sok esetben egyáltalán nem mutatták ki, pedig a helyreállítás megtervezésében ezeknek is jelentős szerepük lehet.

A kutatásban a Koppenhágai Egyetem mellett több európai intézmény, köztük az Európai Környezetvédelmi Ügynökség, a Leicesteri Egyetem, a Greifswaldi Egyetem és a Greifswald Mire Centre szakemberei is részt vettek.

A kutatás során elkészült térkép ITT érhető el.

Forrás: MTI