Több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel egyetlen rágógumiból

• Környezetvédelem
• 2026. július 11.
• 0

Rágózás közben több ezer mikroműanyag-részecske szabadulhat fel, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek.

Kevesen gondolnak arra, hogy a ma forgalomban lévő rágógumik többsége műanyag alapú polimereket tartalmaz. Rágás közben már néhány perc alatt jelentős mennyiségű, akár több ezer mikroműanyag-részecske válhat le a gumialapból, amelyek a nyállal együtt az emésztőrendszerbe kerülhetnek. Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a rágógumiból származó részecskék konkrét betegségeket okoznának, a szakértők azonban a mértékletességre és a tudatos fogyasztásra hívják fel a figyelmet.

A legtöbb rágógumi ma már nem természetes növényi gyantából készül. Az úgynevezett élelmiszeripari polimerek biztosítják a termékek rugalmasságát, állagát és azt, hogy hosszabb ideig megőrizzék ízüket. Ezek az anyagok azonban más műanyagokhoz hasonlóan idővel apró részecskékre töredezhetnek.

Bár a legújabb kutatások szerint a rágógumi az eddig kevésbé figyelembe vett mikroműanyag-források közé tartozhat, a részecskék szervezetre gyakorolt hosszú távú hatásairól egyelőre nincs elegendő tudományos bizonyíték.

Több ezer részecske szabadulhat fel rágás közben

Pilling Róbert, a Semmelweis Egyetem Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének mesteroktatója szerint rágás közben a gumialapból mikroműanyag-részecskék válhatnak le.

„A rágás során a gumialapból apró mikroműanyag-részecskék válhatnak le, melyeket a nyállal együtt lenyelünk, majd az emésztőrendszerbe jutnak. Ezek többsége várhatóan kiürül a szervezetből, ugyanakkor egy részük felszívódhat és bekerülhet a vérkeringésbe.”

A szakértő hangsúlyozta, hogy jelenleg nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a rágógumiból származó mikroműanyagok konkrét betegségeket okoznának. Elképzelhető, hogy a szervezetbe jutó részecskék hosszú távon összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, a bélmikrobiom változásaival vagy más biológiai hatásokkal, ezeket az összefüggéseket azonban egyelőre nem sikerült bizonyítani.

A mikroműanyagok jelenléte ráadásul nem korlátozódik a rágógumikra. Az apró részecskék ma már a levegőben, a vizekben, a talajban és számos, mindennap használt termékben is megtalálhatók. Palackozott italokból, műanyag csomagolásokból és más forrásokból szintén kerülhetnek mikroműanyagok az emberi szervezetbe.

A szakértő szerint ezért a legfontosabb szempont a tudatosság és a mértékletesség. A rágógumi nem nélkülözhetetlen része az étrendnek, így rendszeres és nagy mennyiségű fogyasztását érdemes átgondolni.

Nem kell lemondani a rágógumiról, de érdemes tudatosan választani

A rágózásnak ismert előnyei is vannak. Fokozza a nyáltermelést, ami hozzájárulhat a szájüreg tisztulásához és a szájhigiéné fenntartásához. Ezek a kedvező hatások azonban megfelelő és rendszeres fogápolással is támogathatók.

A mikroműanyag-terhelés csökkentéséért a mindennapi szokások megváltoztatásával is lehet tenni. Ilyen lehet a műanyag csomagolású élelmiszerek használatának mérséklése vagy a palackozott italok helyett a vezetékes víz előnyben részesítése, amennyiben annak fogyasztása biztonságos.

Alternatívát jelenthetnek a természetes növényi gyanta alapú rágógumik is. Ezek jelenleg inkább rétegterméknek számítanak, ízük és állaguk pedig eltérhet a hagyományos rágógumikétól.

Az alkalmi rágógumizás miatt a szakértő szerint nincs ok aggodalomra. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján sokkal inkább a mértékletesség és a tudatos fogyasztói döntések jelenthetik a követendő irányt, miközben további kutatásokra van szükség annak megállapításához, milyen hosszú távú hatással lehetnek a szervezetbe kerülő mikroműanyag-részecskék az emberi egészségre.

Forrás: egeszsegkalauz.hu