Új uniós szabályok a zöld állításokra: mit hihetünk el a termékek csomagolásán?

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. október 20.
• 0

Zöld levél, újrahasznosítást idéző nyilak, „környezetbarát” felirat: a boltok polcain számos termék igyekszik fenntarthatónak mutatni magát.

A vásárlóknak azonban nem mindig könnyű eldönteniük, milyen valós környezeti előny áll a jelölések mögött. A 2026. szeptember 27-től alkalmazandó új uniós szabályok szigorúbb keretek közé szorítják a félrevezető környezeti állításokat, de a csomagolások tudatos értelmezésére továbbra is szükség van.

A fogyasztók zöld átállását segítő, 2024/825/EU irányelv célja, hogy pontosabb tájékoztatást biztosítson a vásárlóknak, és visszaszorítsa a zöldre festést. Ez utóbbi azt jelenti, amikor egy vállalkozás eltúlozza terméke vagy szolgáltatása környezeti előnyeit, illetve olyan kedvező benyomást kelt, amelyet a tényleges tulajdonságok nem támasztanak alá.

Mit jelentenek valójában a zöld állítások?

Az új szabályok az általános környezeti állításokat is érintik. Az olyan kifejezések, mint a „zöld” vagy a „környezetbarát”, nem használhatók korlátlanul: a vállalkozásnak igazolnia kell az állítás szempontjából releváns, elismert kiváló környezeti teljesítményt. Vásárlóként ezért érdemes azt keresni, hogy a hangzatos jelző helyett szerepel-e konkrét, ellenőrizhető információ. Mitől kedvezőbb a termék? Újratölthető, kevesebb alapanyagot használtak az előállításához, vagy meghatározott arányban újrahasznosított anyagból készült? Az olyan állítás, hogy egy palack 50 százalékban újrahasznosított műanyagot tartalmaz, például többet mond, mint egy általános, természetközpontú reklámüzenet, bár azt is érdemes ellenőrizni, pontosan mire vonatkozik a megadott arány.

A termék és a csomagolás környezeti tulajdonságait sem szabad összekeverni. Egy tisztítószer flakonja készülhet újrahasznosított műanyagból, de ez önmagában nem mond semmit a benne lévő tisztítószer környezeti hatásáról. Ugyanígy a papírdoboz jellemzőiből nem következik automatikusan, hogy a benne található műanyag tasak is kedvezőbb környezeti tulajdonságokkal rendelkezik. Az uniós szabályozás tiltja, hogy egy részleges előnyt úgy tüntessenek fel, mintha az az egész termékre vagy a vállalkozás teljes tevékenységére érvényes lenne.

A fenntarthatósági címkékre is szigorúbb követelmények vonatkoznak. Tiltottá válik az olyan jelölés használata, amely nem tanúsítási rendszeren alapul, és nem hatóság hozta létre. Egy vállalat saját maga által megrajzolt zöld emblémája tehát nem helyettesítheti a megfelelő tanúsítást. Az ismertnek tűnő jelzéseknél is érdemes utánanézni, milyen rendszer áll mögöttük, és mit ellenőriznek: más kérdés az alapanyag eredete, az energiafelhasználás vagy a termék több környezeti jellemzőjének vizsgálata. A QR-kód további információkhoz vezethet, de önmagában nem bizonyíték; akkor hasznos, ha konkrét termékadatokat, a követelményrendszer leírását vagy ellenőrizhető magyarázatot találunk mögötte.

A „klímasemleges” feliratnál szintén fontos a pontos értelmezés. Az új rendelkezések tiltják, hogy egy terméket üvegházhatásúgáz-kibocsátás ellentételezésére hivatkozva semlegesnek, csökkentett kibocsátásúnak vagy környezeti szempontból kedvezőbbnek állítsanak be. Egy külső kompenzációs projekt támogatása önmagában tehát nem alapozhat meg olyan termékállítást, amely azt sugallja, hogy az adott áru vagy szolgáltatás nem jár környezeti hatással. Vásárlóként érdemes különbséget tenni aközött, hogy a vállalkozás ténylegesen csökkentette-e a termék előállításához kapcsolódó kibocsátást, vagy másutt támogatott egy környezetvédelmi kezdeményezést: a kettő nem ugyanazt jelenti.

Hogyan ellenőrizzük a környezeti ígéreteket?

A csomagolás vizsgálatakor három egyszerű kérdés segíthet. Először is: mire vonatkozik az állítás, az egész termékre, a csomagolásra vagy csupán egy összetevőre? Másodszor: mihez képest kedvezőbb a termék, és megnevezik-e az összehasonlítás alapját, illetve a változás mértékét? Végül pedig: hol ellenőrizhető az információ? Található-e konkrét adat, megfelelő tanúsítás vagy érthető magyarázat az állítás mögött?

A hiteles környezeti tájékoztatásból kiderül, milyen előnyt kínál a termék, és meddig érvényes ez az előny. Az új uniós szabályok segíthetnek visszaszorítani a félrevezető állításokat, de a tudatos vásárláshoz továbbra is fontos, hogy ne csak a zöld színeket és a hangzatos jelzőket nézzük, hanem a konkrét információkat is.