Ritka természetvédelmi siker született a Kárpát-medencében

• Uncategorized
• 2026. július 10.
• 0

Jelentős természetvédelmi sikert értek el a botos kölönte visszatelepítésével: a faj által lakott patakszakaszok hossza 7520 méterre nőtt.

A Kárpát-medencében elsőként sikerült kontrollált körülmények között szaporítani, majd természetes élőhelyére visszatelepíteni a védett botos kölöntét. Az erdélyi Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Parkban végrehajtott program eredményeként a faj által benépesített patakszakaszok hossza alig néhány év alatt több mint kilencszeresére nőtt.

A botos kölönte (Cottus gobio) rejtőzködő életmódot folytató, fenéklakó halfaj, amely kizárólag rendkívül tiszta, hideg és oxigéndús vizekben képes megélni. Az Európai Unió élőhelyvédelmi irányelve alapján közösségi jelentőségű faj, Magyarországon és Romániában egyaránt védett.

Élőhelyi igényei miatt a szakemberek a vizek jó ökológiai állapotának egyik fontos jelzőfajaként, vagyis indikátorfajaként tartják számon. Jelenléte arra utal, hogy az adott vízfolyás környezeti állapota megfelelő a különösen érzékeny vízi élőlények számára is.

Az áttörést hozó kutatást és természetvédelmi programot Imecs István, a MATE Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézet Halászatfejlesztési Tanszékének erdélyi doktorandusza vezette.

Több mint 1600 fiatal halat engedtek szabadon

A program egy több mint egy évtizede tartó magyar–erdélyi természetvédelmi együttműködés részeként valósult meg. A szakemberek a korábbi sikeres réticsík-program tapasztalataira építve dolgozták ki a botos kölönte kontrollált szaporításának és visszatelepítésének módszerét.

2023 és 2025 között összesen 1631 mesterségesen nevelt fiatal botos kölöntét engedtek szabadon a Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park hegyi vízfolyásaiban.

A program kezdetén a faj mindössze 823 méter hosszú patakszakaszon volt jelen. Már 2023 őszére jelentős változást mértek: az újonnan benépesített szakasz hossza elérte a 3697 métert. Egy évvel később, 2024 őszén már 4512 méteren igazolták a botos kölönte jelenlétét.

2025 őszére a faj által benépesített patakszakaszok teljes hossza elérte a 7520 métert. Ez több mint kilencszerese a program indulásakor mért értéknek.

A monitoringvizsgálatok további fontos eredményt is hoztak. A kihelyezett halak nem maradtak kizárólag azokon a helyeken, ahol szabadon engedték őket, hanem a telepítési pontok közötti patakszakaszokat is fokozatosan birtokba vették.

A legdinamikusabb terjeszkedést a Juh-patakban figyelték meg, ahol mára összefüggő, stabil állomány alakult ki.

Más veszélyeztetett halfajok megőrzésében is hasznosíthatják a tapasztalatokat

A program eredményei azt mutatják, hogy a kontrollált körülmények között végzett szaporítás és a természetes állományok megerősítését szolgáló telepítés hatékony természetvédelmi eszköz lehet.

A populációgyarapító telepítés, vagyis a reinforcement célja, hogy mesterségesen szaporított egyedek természetbe engedésével erősítsék meg a már meglévő, de kis létszámú vagy veszélyeztetett állományokat.

A botos kölönte esetében a monitoringadatok szerint a kihelyezett egyedek fennmaradtak, új területeket foglaltak el, és jelentősen növelték a faj által benépesített vízfolyások hosszát.

A MATE és erdélyi partnereinek eredménye ezért túlmutathat a botos kölönte védelmén. A program során megszerzett tapasztalatok más veszélyeztetett, őshonos európai halfajok szaporításában és természetes állományaik megerősítésében is hasznosíthatók lehetnek.

Forrás: greendex.hu