Tény, vagy városi legenda csupán?

• Környezetvédelem
• 2025. július 30.
• 4
• 0

Spanyol gyümölcsök: évek óta tartja magát a hiedelem a magyar fogyasztók körében, hogy a Spanyolországból érkező gyümölcsök, különösen a citrusfélék és a bogyós gyümölcsök, a megengedettnél több növényvédő szert tartalmaznak. Sokan bizalmatlanok, és inkább más európai országok termékeit választják. De vajon ez a félelem tényeken alapul, vagy csupán egy makacs városi legenda?

A spanyol is uniós, az EU szabályozás nem tesz kivételt

Spanyolország az Európai Unió egyik legjelentősebb zöldség- és gyümölcsexportőre, így gazdaságának kulcsfontosságú eleme a mezőgazdaság. Éppen ezért az országra pontosan ugyanazok a szigorú növényvédőszer-felhasználási és élelmiszerbiztonsági szabályok vonatkoznak, mint bármely más tagállamra. Az Európai Unió jogszabályai egységes határértékeket és ellenőrzési protokollokat írnak elő, amelyeket minden tagállamnak kötelező betartania.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy spanyol gazdának ugyanolyan feltételeknek kell megfelelnie a növényvédő szerek használata során, mint egy magyar, holland vagy francia termelőnek. A spanyol hatóságok rendszeres ellenőrzéseket végeznek, és a termékeket szúrópróbaszerűen laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá, mielőtt azok a boltok polcaira kerülnének.

Spanyol gyümölcsök: mit mutatnak a hivatalos adatok?

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) rendszeresen publikál jelentéseket a növényvédőszer-maradékokról az EU-ban forgalmazott élelmiszerekben. Egy korábbi összegző jelentésük szerint az Európai Unióban vizsgált élelmiszerminták 96,3 százaléka a törvényi határértékek alatt maradt. A mintáknak csupán 3,7 százaléka lépte túl a megengedett szintet, de ezeknek is csak egy része jelentett valós egészségügyi kockázatot a fogyasztókra nézve.

Fontos kiemelni, hogy a jelentés nem emeli ki Spanyolországot mint különösen problémás országot. A határérték-túllépések aránya a spanyol termékek esetében statisztikailag nem tér el az uniós átlagtól. A félelmek tehát tudományos adatokkal nincsenek alátámasztva.

Az igazi kockázat nem a spanyol, hanem az EU-n kívülről érkező termékek

A statisztikák egyértelműen rámutatnak, hogy a valódi veszélyforrást nem az uniós tagállamokból, hanem a harmadik országokból származó importtermékek jelentik.

Az EU-n kívülről, például Törökországból, Indiából, Vietnámból vagy Egyiptomból érkező élelmiszerek esetében a határérték-túllépés aránya jóval magasabb, átlagosan 8,8 százalék volt egy korábbi jelentés szerint.

Ennek oka, hogy ezekre az országokra nem vonatkoznak az EU szigorú szabályai, és az ottani ellenőrzési rendszerek gyakran kevésbé fejlettek.

Különösen figyeljen majd oda a téli hónapokban!

Különösen a téli időszakban érdemes figyelni az egzotikus gyümölcsök, mint a mangó, papaja, vagy passiógyümölcs, valamint bizonyos zöldségek, például a csilipaprika származási helyére.

Ezek jelentős része olyan régiókból érkezik, ahol a peszticidhasználat szabályozása lazább, így nagyobb kockázatot jelenthetnek a fogyasztók számára.

Hogyan vásárolhatunk biztonságosan?

A származási hely ellenőrzését soha ne feledjük! Ez az első és legfontosabb lépés a tájékozódásban. Az EU-s jogszabályok kötelezővé teszik a származási ország feltüntetését a csomagoláson vagy az árcédulán. A bio termékek választása a legbiztonságosabb opciót jelenti, mivel a bio gazdálkodásból származó gyümölcsök és zöldségek termesztése során tilos a szintetikus növényvédő szerek használata. Bár ezek ára magasabb lehet, garantáltan biztonságosabbak. Minden gyümölcsöt fogyasztás előtt alaposan meg kell mosni folyó víz alatt, ez segít eltávolítani a felületen maradt szennyeződéseket és a növényvédő szerek egy részét.

A valóság, túl a mítoszon

Összességében elmondható, hogy a spanyol gyümölcsökkel kapcsolatos aggodalmak – a hivatalos, EU-s adatok szerint – jobbára alaptalanok. A tudományos adatok és a hivatalos uniós statisztikák ugyanis egyértelműen bizonyítják, hogy ezek a termékek ugyanolyan biztonságosak, mint bármely más EU-s tagállamból származó társaik.

Viszont azt se feledjük, hogy a szezonális, helyi vagy regionális termékek nemcsak frissebbek és ízletesebbek, de ökológiai lábnyomuk is kisebb, és gyakran kevesebb kezelést igényelnek a rövidebb szállítási útvonal miatt.

A spanyol gyümölcsöktől való félelem tehát inkább előítéleten alapul, mint valós egészségügyi kockázaton.

Forrás: green.hu