Szárítógép vagy szobai ruhaszárítás ősszel – melyiknek mi az ára?

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. szeptember 27.
• 0

Nyáron egyszerű a helyzet: kiteregetjük a ruhákat az erkélyre vagy a kertbe, és a nap, valamint a szél elvégzi a munka jelentős részét.

Ősszel azonban megérkeznek a hűvös, esős napok, a ruhaszárító pedig beköltözik a lakásba. Vagy előkerül a szárítógép. De vajon melyik megoldás a takarékosabb? Elsőre egyértelműnek tűnik: a ruhaszárító állvány nem fogyaszt áramot, a szárítógép viszont igen. A teljes kép ennél valamivel összetettebb.

A szárítógép fogyasztása jól látható, de nem mindegy, milyen készüléket használunk

A gépi szárítás közvetlenül villamos energiát használ, de nagyon nem mindegy, milyen készülékről beszélünk. Az Európai Bizottság adatai szerint a korszerű hőszivattyús szárítógépek lényegesen energiahatékonyabbak a régebbi technológiáknál. Az uniós szabályozásban szereplő technológiai referenciaérték egy 7 kilogrammos hőszivattyús gépnél 0,85 kWh egy eco szárítási ciklusra, míg egy hagyományos, elektromos fűtőelemes kondenzációs gépnél 2,73 kWh. A tényleges fogyasztás természetesen készülékenként, programonként és töltetenként eltér.

2025 júliusa óta ráadásul új, A-tól G-ig terjedő energiacímke vonatkozik az EU-ban a szárítógépekre, így vásárláskor könnyebben összehasonlítható a készülékek energiafogyasztása.

A szobában teregetés sem teljesen „ingyenes”

Ha egyszerűen kiteregetjük a ruhákat, valóban nem kapcsolunk be külön elektromos berendezést. A ruhákban maradt víznek azonban valahová el kell tűnnie: párolgás közben a lakás levegőjébe kerül.

Fűtési szezonban ennek közvetett energiaigénye is lehet. A nedvesség eltávolításához szellőztetnünk kell, vagy páramentesítőt kell működtetnünk. Szellőztetéskor pedig a meleg beltéri levegő egy részét hidegebb külső levegőre cseréljük, amelyet utána ismét fel kell melegíteni. Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának elemzése is felhívja a figyelmet arra, hogy fűtött helyiségben a ruhák szárítása párát juttat a levegőbe, amelynek eltávolítása szellőztetést és ezzel együtt fűtési energiát igényelhet.

Ez nem azt jelenti, hogy a szobai teregetés automatikusan rosszabb vagy drágább lenne a szárítógépnél. Inkább azt, hogy az összehasonlításnál a lakás adottságait is figyelembe kell venni.

A pára akár nagyobb probléma is lehet

Egy jól szellőző, nagyobb lakásban kevésbé okoz problémát egy adag kiteregetett ruha. Egy kisebb, jól záró nyílászárókkal rendelkező lakásban azonban könnyebben megemelkedhet a páratartalom.

Ha rendszeresen bepárásodnak az ablakok, nedvesek a hidegebb falsarkok vagy megjelennek a penész első jelei, a lakás már jelzi, hogy a keletkező nedvességet nem sikerül megfelelően elvezetni. Ilyenkor különösen fontos a rövid, intenzív szellőztetés. A cél az, hogy a párás levegőt gyorsan lecseréljük, miközben a falakat és a bútorokat nem hűtjük át hosszú időre.

Sokat számít a centrifuga

Akár gépben, akár állványon szárítunk, egy egyszerű lépéssel csökkenthetjük a szárításhoz szükséges időt és energiát: minél több vizet távolítsunk el már a mosógépben. Az Európai Bizottság kifejezetten javasolja a mosógép által ajánlott magas centrifugafordulat használatát a szárítógép előtt, mert a mechanikus vízeltávolítás energiahatékonyabb, mint a víz későbbi elpárologtatása.

Természetesen mindig figyelembe kell venni a ruhák kezelési címkéjét, hiszen nem minden textília bírja ugyanazt a centrifugálást.

Nem muszáj kizárólag az egyiket választani

Ősszel sok háztartásban a kombinált megoldás lehet praktikus. Ha enyhe, száraz idő van, érdemes kihasználni a kültéri szárítás lehetőségét. Ha bent teregetünk, válasszunk jól szellőztethető helyiséget, és figyeljünk a páratartalomra.

A szárítógépet pedig használhatjuk akkor, amikor valóban szükség van rá: például tartósan nyirkos időben, nagy mennyiségű mosásnál vagy olyan lakásban, ahol a beltéri ruhaszárítás rendszeresen párásodást okoz. Ha gépet használunk, érdemes megfelelően megtölteni, kerülni a felesleges túlszárítást, és rendszeresen tisztítani a szűrőket. Ezeket az Európai Bizottság is az energiatakarékos használat fontos lépései között említi.

Nem csak a konnektort érdemes nézni

A ruhaszárító állvány tehát nem fogyaszt áramot, de fűtött lakásban a szárításnak lehet közvetett energetikai ára. A szárítógép fogyasztása ezzel szemben könnyebben mérhető, viszont a korszerű hőszivattyús készülékek jóval hatékonyabbak elődeiknél.

Nincs minden otthonra érvényes győztes. A legjobb megoldást a lakás mérete, szellőzése, páratartalma, a szárítógép típusa és az időjárás együtt határozza meg. Ősszel ezért nem feltétlenül a „szárítógép vagy teregetés?” a jó kérdés. Inkább az, hogy az adott napon és az adott lakásban melyikkel tudjuk a ruhát a legkevesebb felesleges energia felhasználásával megszárítani.