Sosem lesz már fehér karácsonyunk?

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2025. december 17.
• 0

Sokunknak hiányoznak a gyerekkorok telei, amikor a hideg hideg volt, csapadékból főleg hó esett, mehettünk csúszkálni a befagyott tóra, karácsonykor nagy eséllyel volt hó, és az egész olyan kiszámítható volt.

Mostanában szokatlanul enyhe az idő: decemberben is inkább őszies a hőmérséklet, a hó pedig már évek óta ritka vendég, legfeljebb a hegyvidéki területeken bukkan fel. Felmerül a kérdés: vajon a gyerekeinknek már ez lesz a „normális” tél? Elmaradnak a szánkózások és a hógolyócsaták, és a fehér karácsony végleg az emlékek közé kerül?

Hová tűnt a tél?

A meteorológusok legfrissebb elemzései szerint a tél Európában – így Magyarországon is – példátlan ütemben alakul át. Bár a klímaváltozás hatásaira a kutatók régóta figyelmeztetnek, a most tapasztalható változások gyorsasága őket is meglepte. A klasszikus értelemben vett tél fokozatosan visszaszorul, helyét pedig egy enyhébb, csapadékosabb, kiszámíthatatlanabb évszak veszi át, amelynek társadalmi, gazdasági és ökológiai következményei egyre érezhetőbbek.

Az elmúlt hatvan év adatai világosan mutatják a változást. A 20. század második felében Magyarországon évente átlagosan 100–110 fagyos nap volt, amikor a hőmérséklet nulla fok alá süllyedt. Mára ez a szám 60–70 napra csökkent, és a trend továbbra is lefelé tart. A szakemberek szerint, ha a felmelegedés jelenlegi üteme fennmarad, néhány évtizeden belül már csak 30–40 fagyos nap maradhat egy évben – ami gyakorlatilag a tél eltűnését jelentené a Kárpát-medencében.

A hó nyomában

A hó visszaszorulása még látványosabb. Míg az 1969/70-es télben rendszeres havazások és tartós hideg borította vastag hótakaróval az országot, az utóbbi években rekordalacsony hóösszegeket mértek. Az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú adatai szerint a hó formájában lehulló csapadék mennyisége az elmúlt évtizedekben átlagosan 10–15 centiméterrel csökkent. Ez a változás nemcsak a decemberi–januári időszakot érinti: február és március is egyre inkább tavaszias képet mutat.

Hasonló folyamatok zajlanak Európa más részein is. Az Alpokban és a Kárpátokban 30–50 centiméterrel csökkent a téli hó mennyisége, ami a síközpontok működését és a hegyvidéki élővilágot egyaránt veszélyezteti. Bár Észak-Európában és Oroszország északi területein helyenként még nőtt is a szilárd csapadék mennyisége, ez nem ellensúlyozza a globális felmelegedést, csupán annak légköri következménye.

A fehér karácsony mára szinte legendává vált. Magyarországon legutóbb 2010-ben fordult elő országosan havas ünnep, és az éghajlati modellek szerint a jövőben ez még ritkább lesz. A hó nemcsak kevesebbszer hullik, hanem a felmelegedett talaj miatt gyorsabban el is olvad. A több héten át tartó, összefüggő hótakarót ma már jobbára csak a magasabban fekvő térségek őrzik – egyre rövidebb ideig.

Mi áll a háttérben – és mit tehetünk?

A kutatók két lehetséges jövőképet vázolnak fel. Az optimista forgatókönyv szerint a globális kibocsátások csökkentésével lassítható a felmelegedés: a tél ugyan tovább gyengülne, de nem tűnne el teljesen. A pesszimista változat szerint azonban, ha minden a jelenlegi ütemben folytatódik, a század végére Magyarországon a havazás szinte teljesen megszűnhet. A tél helyét egy rövid, esős, hőmérsékletében szélsőséges átmeneti időszak venné át.

A szakértők hangsúlyozzák: a tél megőrzése nem pusztán nosztalgikus kérdés. A hó és a fagy kulcsszerepet játszik a vízkörforgásban, a mezőgazdaságban, az ökoszisztémák egyensúlyában és a városi környezet működésében is. A kibocsátások csökkentése, az energiatakarékosság és a fenntarthatóbb életmód nemcsak globális felelősség, hanem helyi érdek is.

Ha nem történik érdemi változás, könnyen elképzelhető, hogy a „téli táj” és a „hótakaró” néhány évtized múlva már csak gyerekkönyvek illusztrációin él tovább. A kérdés tehát nem csupán az, hogy hol van a tavalyi hó – hanem az is, hogy lesz-e még egyáltalán. A választ most írjuk, közösen.

Forrás: green.hu