Nem őshonos kagylók pusztulnak a Tisza-tavon

Megosztás:

Nem őshonos amuri kagylókat érintő tömeges kagylópusztulás kezdődött a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.

Ez visszatérő jelenség hasonló hidrometeorológiai helyzetben, azaz tartós hőségben, magas vízhőmérsékletnél – adta hírül a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.

Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) behurcolt, egyértelműen idegen eredetű, terjedő-képes, a potenciálisan és ténylegesen is agresszív  faunaelemek közé tartozik. Az amuri kagylót – amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be hazánkba a  növényevő halak (busa, amur) betelepítése során, véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű, gyorsan elterjedt folyóinkban, a Dunában, Tiszában, de a tavainkban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70  dekagrammosra is megnőhet. Naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.

Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalta a KÖTIVIZIG a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.

Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás, abból adódóan, hogy nem őshonosak Európában. Vizeinkben ugyanis él egy őshonos vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak őshonos kagylóink többsége immunis. Az amúri kagylók viszont védtelenek. A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, amelyet a harcsák fogyasztanak.

Forrás: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Megosztás:
Előző cikk Ötven darabos gyűjtemény tekinthető meg Következő cikk Napfényből csokoládé

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük