Nem őshonos kagylók pusztulnak a Tisza-tavon
- Környezetvédelem
- 2025. július 19.
- 6
- 0

Nem őshonos amuri kagylókat érintő tömeges kagylópusztulás kezdődött a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.
Ez visszatérő jelenség hasonló hidrometeorológiai helyzetben, azaz tartós hőségben, magas vízhőmérsékletnél – adta hírül a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság.
Az amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) behurcolt, egyértelműen idegen eredetű, terjedő-képes, a potenciálisan és ténylegesen is agresszív faunaelemek közé tartozik. Az amuri kagylót – amely az Amúr folyóról kapta a nevét – a Távol-Keletről hurcolták be hazánkba a növényevő halak (busa, amur) betelepítése során, véletlenül, a hatvanas években. Ez a külső mészvázzal rendelkező puhatestű, gyorsan elterjedt folyóinkban, a Dunában, Tiszában, de a tavainkban is szinte mindenhol megtalálható. Gyakran 25-30 centiméteresre és 70 dekagrammosra is megnőhet. Naponta akár 40 liter vizet is képesek átszűrni, megtisztítani.
Az amuri kagyló tömeges pusztulását már évekkel ezelőtt, 2007 júliusában is tapasztalta a KÖTIVIZIG a Tisza-tó Abádszalóki medencéjében.
Ennél a fajnál gyakori a tömeges pusztulás, abból adódóan, hogy nem őshonosak Európában. Vizeinkben ugyanis él egy őshonos vízi atkafaj, amely a kagylók köpenyét átfúrva bejut az állatok testébe. Ezen a sérülésen keresztül egy olyan bakteriális fertőzés alakulhat ki, amellyel szemben csak őshonos kagylóink többsége immunis. Az amúri kagylók viszont védtelenek. A bomlásnak induló kagylótestek ilyenkor a vízfelszínre emelkednek, amelyet a harcsák fogyasztanak.
2025. július 25.
Mocsárkert – a legkisebb vizes menedékhely
2025. július 25.
Ételpazarlás elleni projektjével Budapest a világ élvonalában
2025. július 25.
5 tipp a légkondicionáló tisztaságáért
2025. július 24.
A legmagasabb fokozatú hőségriasztás lépett életbe!
2025. július 24.
Mindent a Bakonyról, mielőtt útnak indulnánk
2025. július 24.