A sokat vitatott szója: tényleg olyan káros?

• Jó hírek
• 2025. november 1.
• 5
• 0

A szója az egyik legmegosztóbb élelmiszer a táplálkozástudományban: egyesek szuperélelmiszerként tekintenek rá, mások viszont számos negatív hatást tulajdonítanak neki. Ráadásul sokszor önkéntelenül fogyasztjuk, ugyanis számos feldolgozott élelmiszerben megtalálható.

A szója – értékes fehérjeforrás, de nem árt az óvatosság

A szója, vagy más néven szójabab, Kelet-Ázsiából származó haszonnövény, amely a hüvelyesek családjába tartozik. Az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) az olajos magvak közé sorolja.
Ma a világ mezőgazdasági területeinek mintegy 6 százalékán termesztenek szóját, melynek több mint 80%-át takarmányozásra és ipari célokra használják fel – csupán kis része kerül közvetlenül emberi fogyasztásra.

A szója jótékony hatásai

A szója teljes értékű növényi fehérjeforrás, amely gazdag vasban, magnéziumban, káliumban, kalciumban és B-vitaminokban. Magas rosttartalma elősegíti az emésztést, és hozzájárul az egészséges bélflóra fenntartásához.

A benne található izoflavonok – növényi eredetű fitoösztrogének – segíthetnek csökkenteni a „rossz” LDL-koleszterin és a triglicerid szintjét, miközben növelik a „jó” HDL-koleszterint. Ezzel mérsékelhetik a szív- és érrendszeri betegségek, valamint az ischaemiás stroke kockázatát.

Egyes kutatások szerint a mérsékelt szójafogyasztás enyhítheti a menopauza tüneteit, például a hőhullámokat, és összefüggésbe hozható az alacsonyabb szívbetegség- és csontritkulás-kockázattal is.

A szója árnyoldalai

A kedvező tulajdonságok mellett a szója tartalmazhat olyan anyagokat is, amelyek bizonyos szempontból kedvezőtlenek. Ilyenek a fitinsavak, amelyek az emésztőrendszerben megkötik az olyan fontos ásványi anyagokat, mint a vas, kalcium és cink. Ezek így nem tudnak felszívódni, hanem kiürülnek a szervezetből – hosszú távon pedig ásványianyag-hiányhoz vezethetnek, különösen növényi alapú étrend esetén.

A szója fitoösztrogénjei – elsősorban az izoflavonok – befolyásolhatják a hormonháztartást. Egyes kutatások szerint a túlzott fogyasztás hatással lehet a gyermekek későbbi termékenységére, illetve csökkent spermaszámot mutattak ki rendszeresen szóját fogyasztó férfiaknál.

A szója továbbá gyakori allergén: érzékenyeknél bőrkiütést, emésztési panaszokat (puffadás, hányinger, hasmenés) vagy akár súlyos, életveszélyes anafilaxiát is kiválthat.

Nem mindegy, hogyan fogyasztjuk

A nyers szója emberi fogyasztásra alkalmatlan, ezért mindig valamilyen feldolgozott formában kerül az asztalra (főzés, préselés, fermentálás stb.). Egészségünk szempontjából a fermentált szójakészítmények a legkedvezőbbek, mivel ezeknél a folyamatok lebontják a káros anyagokat, javítják az emészthetőséget, és támogatják a bélflóra egyensúlyát. Ilyen fermentált termék például a tempeh, a miso vagy a natto.

Környezeti hatások – a szója sötét oldala

A szója iránti növekvő kereslet miatt egyre nagyobb területeket vonnak művelés alá, sok esetben trópusi erdők kivágásával. Ez súlyos biodiverzitás-csökkenéshez és talajkimerüléshez vezet, a monokultúrás és vegyszeres termesztés pedig tovább rontja a környezet állapotát.

Ráadásul a szója vízigénye is rendkívül magas, ami a helyi vízkészletekre is negatív hatást gyakorol. A világpiacon termesztett szója jelentős része genetikailag módosított (GMO), és nagy mennyiségű növényvédőszerrel kezelik.

Európában ugyan szigorú szabályok vonatkoznak a GMO-termékekre, de ha rendszeresen fogyasztunk szóját, érdemes bio, nem génmódosított forrásból származó terméket választani.

Forrás: green.hu