A jövő erdeit is segítheti a Vértes különleges tölgyeseinek genetikai öröksége

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. augusztus 6.
• 0

Egy kutatás szerint a Vértes idős molyhos tölgyesei olyan genetikai értékeket őriznek, melyek segíthetik a szárazságtűrőbb erdők kialakítását.

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai kiemelkedő genetikai értéket képviselnek. A szakemberek úgy vélik, hogy ez a különleges örökség a jövőben hozzájárulhat a klímaváltozásnak jobban ellenálló erdők kialakításához.

A közlemény szerint a kutatás nemcsak tudományos szempontból hozott jelentős eredményeket, hanem az erdőgazdálkodás számára is hasznosítható ismereteket szolgáltat.

Különleges eredetű tölgyállományokra bukkantak

A genetikai vizsgálatok 2023-ban indultak el a Vértes és a Gerecse száraz termőhelyein élő, idős molyhos tölgyesekben. A kutatók azt szerették volna feltárni, milyen genetikai változatosság jellemzi ezeket az elszigetelt állományokat, és milyen tényezők alakították fejlődésüket.

A szakemberek Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat, majd később leveles hajtásokat is vizsgáltak, hogy minél pontosabb képet kapjanak a populációk genetikai sajátosságairól.

A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a Vértesben és a Gerecsében élő molyhos tölgyek genetikailag az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak rokonságot. Ez jelentősen eltér több más hazai és közép-európai tölgyállomány genetikai eredetétől, ezért ezek az erdők természetvédelmi és génmegőrzési szempontból is kiemelkedő értéket képviselnek.

A klímaváltozás elleni alkalmazkodást is segíthetik

A kutatás eredményei a jövő erdőgazdálkodásában is fontos szerepet kaphatnak. Azok a fák, amelyek hosszú időn keresztül képesek voltak alkalmazkodni a szárazabb körülményekhez, értékes genetikai tulajdonságokat hordozhatnak, amelyek a későbbi erdőfelújítások során is hasznosak lehetnek.

Bakos Péter, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetője a közleményben úgy fogalmazott:

„A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját.”

A kutatás folytatódik

A következő szakaszban a kutatók a mintaterületek közelében élő kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. A cél annak feltárása, hogyan zajlik a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, illetve mely állományok és egyedek lehetnek a legalkalmasabbak a jövő erdősítési programjaihoz.

A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték ellenállóbb, szárazságtűrőbb és stabilabb erdők kialakításához járulhatnak hozzá. Ez különösen fontos lehet egy olyan időszakban, amikor a klímaváltozás egyre nagyobb kihívás elé állítja a hazai erdőket.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a Vértes és a Gerecse idős molyhos tölgyesei nemcsak természeti értéket képviselnek, hanem olyan genetikai örökséget is őriznek, amely a jövő erdeinek megőrzésében és alkalmazkodóképességének növelésében is fontos szerepet kaphat.

Forrás: MTI