A globális felmelegedés gyorsul: egyre kedvezőtlenebb képet mutatnak az új adatok

• Környezetvédelem
• 2026. május 18.
• 0

A kutatók szerint a globális felmelegedés üteme felgyorsult, és egyre szűkül a másfél fokos cél elérésének esélye.

Egy friss nemzetközi jelentés szerint az elmúlt öt évben szinte minden fontos éghajlati mutató kedvezőtlen irányba változott. A kutatók úgy látják, hogy a globális felmelegedés üteme már a korábban vártnál is gyorsabb, miközben a következmények egyre erősebben érezhetők világszerte.

A tanulmányról a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően szakportál számolt be az Earth System Science Data oldalán megjelent kutatás alapján. Az elemzés szerint az elmúlt évek nem cáfolták a korábbi klímamodelleket, inkább megerősítették azokat — csak még kedvezőtlenebb számokkal.

Gyorsabban melegszik a bolygó

Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE Meteorológiai Tanszék kutatói arra hívták fel a figyelmet, hogy az utóbbi tíz év átlagában a globális felmelegedés már elérte az iparosodás előtti szinthez képest az 1,26 Celsius-fokot. Ez jelentős emelkedés ahhoz képest, hogy az IPCC 2021-es jelentése még 1,09 fokos növekedésről beszélt.

A jelentés szerint a felmelegedés szinte teljes egészében emberi eredetű. A természetes folyamatok hatása ehhez képest csak minimálisnak tekinthető.

A háttérben elsősorban az üvegházhatású gázok növekvő koncentrációja áll. A szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid továbbra is erősíti a melegedést, miközben a korábban részben hűtő hatású aeroszolok mennyisége csökken a légkörben. Ez a változás önmagában is hozzájárulhat ahhoz, hogy a felmelegedés egyre gyorsabbá válik.

Egyre több energia marad a Föld rendszerében

A kutatók szerint nemcsak a felszíni hőmérséklet emelkedése aggasztó, hanem az is, hogy mennyi többletenergia halmozódik fel a Föld éghajlati rendszerében.

A műholdas mérések alapján bolygónk ma már jóval több energiát nyel el, mint amennyit visszasugároz az űrbe. Az elmúlt tíz évben ez az energiatöbblet közel háromszorosára nőtt az 1980-as évekhez képest.

Különösen a 2023–2024-es időszakban mértek rendkívül gyors változásokat, amelyek pontos okait még vizsgálják a szakemberek.

A fölösleges hő legnagyobb részét az óceánok nyelik el. Nemcsak a felszíni vízrétegek, hanem a mélyebb tengeri zónák is folyamatosan melegszenek. A kutatók szerint ez azért különösen fontos, mert az óceánok nagyon lassan reagálnak a változásokra, vagyis a most elnyelt hő hosszú évtizedekig hatással maradhat a klímára.

Egyre nehezebb tartható a másfél fokos cél

A jelentés szerint a jelenlegi folyamatok már inkább az IPCC korábbi pesszimistább forgatókönyveihez állnak közel.

A kutatók úgy látják, hogy a másfél fokos globális cél elérésére rendelkezésre álló kibocsátási mozgástér rendkívül szűkre csökkent. Míg néhány éve még reális lehetőségként beszéltek erről, ma már egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a világ nem tudja tartani a Párizsi Megállapodás legismertebb célkitűzését.

Közben a szárazföldi szélsőségek még gyorsabban változnak. Az éves maximumhőmérsékletek növekedése az elmúlt öt évben 0,37 Celsius-fokkal emelkedett, ami jóval gyorsabb ütem a globális átlagmelegedésnél.

Ez a folyamat közvetlen kapcsolatban áll a gyakoribb hőhullámokkal, az aszályokkal, a forró éjszakákkal és a mezőgazdasági problémák erősödésével is.

A csapadék eloszlása is egyre kiszámíthatatlanabb

A kutatás egy érdekes eredményre is rámutatott: a globális csapadéktrendek ma már jóval összetettebb képet mutatnak, mint korábban gondolták.

Bár a melegebb levegő fizikailag több nedvességet képes megtartani, az új elemzés szerint a különböző térségek nagyon eltérően reagálhatnak a változásokra. Egyes régiókban nőhet a csapadék mennyisége, máshol viszont súlyosbodhat a szárazság és a vízhiány.

A kutatók szerint ez azt jelzi, hogy a klímaváltozás hatásai nem mindenhol ugyanúgy jelentkeznek. Miközben egyes területek áradásokkal és heves esőzésekkel küzdhetnek, más térségekben egyre komolyabb problémát okozhat az aszály és a vízellátás bizonytalansága.

A teljes cikk ITT olvasható.

Forrás: MTI