A cunamik viselkedését vizsgálják (videó)

Megosztás:

Magyar kutatók segíthetnek megérteni a Csendes-óceáni térségben kialakuló cunamik viselkedését.

A gyakran emberéleteket is veszélyeztető óriáshullámok nemcsak földrengések, de tenger alatti földcsuszamlások miatt is kialakulhatnak.

Egy magyar geológus és csapata az elmúlt években a Cserhát homokkő rétegeinek vizsgálata során gyűjtött adatokból jutott új következtetésre

Egy kőbánya területén vizsgálódik Szente István geológus. A kutató az elmúlt években komoly munkát végzett, miközben Bánk település mellett a mélyben kereste, hogy hová tűnt el a 2014-ben beszakadt Jenői-patak vize. Eközben feltérképezte a környékben meghatározó oligocén hárshegyi homokkő geológiai érdekességeit is.

„Az egykori nagyon finom szemű üledékben jártak férgek, amik a szerves anyag tartalmat kiették a kőzetből, és utána maguk után hagyták a lukat, és mindig tovább mentek.”

A geológus szerint a Cserhát morfológiájának vizsgálata közben szerzett új ismeretek felhasználhatók lennének a Csendes-óceán térségében kialakuló szökőár hullámok vizsgálatában

Itt bizony tenger alatti csuszamlások is végbe mentek, amik alakították a rétegek egymás melletti helyzetét. Akkor még csak tengeri üledékeknek a helyzetét, ami a mai cunamiknak az ismeretéhez járul hozzá. A cunamiknak az anyagát nem lehet vizsgálni, de a bánya tárókban, bánya falakban lévő megkövesedett egykori tengeri anyagokat igen, és tudunk ebből következtetni, hogy milyen lejtőszögnél indulnak meg ezek a csuszamlások – mondta Szente István geológus.

A geológushoz az elmúlt években több hivatásos és amatőr kutató is csatlakozott. Céljuk, hogy jobban megértsék az egykori folyamatokat, és azokból olyan következtetéseket tudjanak levonni, amelyek segítik a mai események vizsgálatát.

„A kavicsokat nézegettem, hogy átmérő szerint, meg kerekítettség szerint körülbelül mennyit utazhattak, mire ezen végállomásukra érkeztek, ahol meg tudom őket nézni. Bele a kövekbe, meg a kövekből kiperegve” – meséli Ferenc Lajos.

A csapat eredeti kutatási területén, Bánk mellett jelenleg biztonsági okok miatt szünetel a munka. A geológus azonban azt reméli, hogy rövidesen újra indulhat a feltárás, amelynek célja a Cserhát geológiai múltjának még pontosabb feltérképezése.  

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük