A Balaton már most figyelmeztet: a jelenlegi irány nem tartható fenn

• Környezetvédelem
• 2026. augusztus 17.
• 0

Kutatók és szakemberek szerint a Balaton jövője veszélybe kerülhet, ha nem változik a tóhasználat és a part menti fejlesztések szemlélete.

A Balaton jelenlegi kezelése és használata hosszú távon már nem fenntartható, ezért a jövőben összehangolt, több területet érintő intézkedésekre lesz szükség. Erre hívták fel a figyelmet kutatók, szakemberek és döntéshozók a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tihanyi tudományos rendezvényén.

Az Őszintén a Balatonról című előadóülés középpontjában a vízszint, a partvonal és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás állt. A résztvevők egyetértettek abban, hogy ha minden a jelenlegi módon folytatódik, az komoly kockázatot jelenthet a tó élővilágára és az emberek számára is.

A változásokhoz alkalmazkodni kell

A szakemberek szerint a klímaváltozás hatásait már nem lehet figyelmen kívül hagyni, ezért nemcsak a környezetet, hanem a Balaton használatának módját is újra kell gondolni. Úgy vélik, vissza kell szorítani a rövid távú, egyéni érdekeket, miközben nagyobb hangsúlyt kell kapnia a tó természeti értékeinek megőrzésének és a közösségi használatnak.

A konferencián elhangzott: az alkalmazkodás nem választási lehetőség, hanem közös feladat, amelyben az államnak, az önkormányzatoknak és a lakosságnak egyaránt szerepe van.

A szakmai tudásra nagyobb szükség lenne

Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója szerint a jelenlegi jogi keretek megfelelőek lennének, a gyakorlatban azonban sok esetben az egyéni gazdasági érdekek háttérbe szorítják a közösségi szempontokat.

Előadásában úgy fogalmazott:

„A szakmai tudást negligálták, a komplex helyett rövid távú a gondolkodás, hiányzik a közös gazda, az egységes kezelés, a hatóságokat pedig kivéreztették”

Hozzátette, hogy a túlzott beépítések, a zöldfelületek csökkenése és a természeti területek visszaszorulása hosszabb távon a Balaton állapotát és a jövő generációk érdekeit is veszélyeztetheti.

A klímaváltozás hatásai már most érzékelhetők

Horváth Angéla, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője adatokkal mutatta be, hogy a Balaton vízgyűjtő területén az elmúlt három évtizedben egyre erősebbé vált az aszályosodás.

Horváth Ákos, a HungaroMet siófoki obszervatóriumának vezetője arról beszélt, hogy a tó működését meghatározó természetes folyamatokban az elmúlt években jelentős zavarok jelentek meg, amelyhez szerinte a part menti intenzív beépítések is hozzájárulnak.

Közben Vasas Gábor, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet főigazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy az árvaszúnyogok időszakos tömeges megjelenése önmagában még nem jelenti a Balaton ökológiai állapotának romlását.

A természetes partszakaszok megőrzése kulcskérdés

Takács Péter, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa szerint a természetes partok átalakítása gyengíti a Balaton ökológiai működését, és kedvezhet az idegenhonos fajok terjedésének is.

A szakember hangsúlyozta, hogy a parti öv biodiverzitásának megőrzése nemcsak a természetvédelem miatt fontos, hanem a tó hosszú távú működőképességét is szolgálja.

A konferencián Lengl Zoltán balatoni főépítész, Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, valamint több civil szervezet képviselője is ismertette álláspontját. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a Balaton jövője érdekében hosszú távú szemléletváltásra és széles körű együttműködésre lesz szükség.

Forrás: MTI