Vízhiány az erdőkben: megoldás lehet a tisztított szennyvíz?

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2025. október 31.
• 8
• 0

A tisztított szennyvíz nem csupán hulladék, hanem értékes vízforrás lehet – különösen az aszály sújtotta energiaerdők számára. Magyarországi példák is bizonyítják, hogy a technológia készen áll a bevetésre.

A vízkészletek folyamatos csökkenése és a globális klímaváltozás egyre sürgetőbbé teszi az alternatív vízforrások bevonását mind a mező-, mind az erdőgazdálkodásban. Magyarországon az erdők öntözésére tisztított szennyvíz felhasználása még nem elterjedt gyakorlat, pedig különösen a száraz, aszállyal sújtott, vízhiányos térségekben egyre nagyobb jelentősége lehet. Elsősorban az energiaerdők esetében kínálkozik lehetőség az alkalmazására – a kérdés azonban elsősorban a megfelelő tisztítási technológia biztosításán múlik.

Az erdők öntözése bizonyos esetekben létfontosságú, hiszen a hosszan tartó szárazság idején a csemeték növekedése drasztikusan visszaeshet, szélsőséges helyzetben pedig tömeges pusztulás is bekövetkezhet.

A szennyvíztisztítás főbb lépései

1. Előtisztítás (mechanikai tisztítás)

• Rácsok és szűrők: kiszűrik a nagyobb szilárd szennyeződéseket (például műanyagdarabokat, rongyokat, faágakat).

• Homok- és zsírfogók: eltávolítják a homokot, kavicsot, olajokat és zsírokat.

2. Elsődleges tisztítás (ülepítés)
A szennyvizet ülepítőmedencékbe vezetik, ahol a szilárd anyagok az aljára ülepednek, a könnyebb részecskék pedig a felszínre kerülnek. Az iszapot ezután eltávolítják.

3. Másodlagos tisztítás (biológiai tisztítás)
A szerves szennyezőanyagok lebontása mikroorganizmusok – például baktériumok és protozoonok – segítségével történik. Ezek az úgynevezett aktíviszapos rendszerek levegőztetett medencékben működnek. A folyamat végén újabb ülepítés következik, amely során a tisztább víz elválik az iszaptól.

4. Harmadlagos tisztítás (kiegészítő tisztítás)
Célja a maradék szennyeződések, tápanyagok (nitrogén, foszfor) és kórokozók eltávolítása.
Alkalmazott módszerek lehetnek:

• kémiai kezelés (pl. foszfátok kicsapása),

• denitrifikáció (nitrogénvegyületek eltávolítása),

• szűrés (homok-, illetve membránszűrőkön),

• fertőtlenítés (klórral, ózonnal vagy UV-fénnyel).

5. Iszapkezelés
Az iszap víztelenítését és stabilizálását követően (rothasztással vagy komposztálással) gyakran biogáz is nyerhető belőle, amely energiatermelésre használható.

6. A tisztított víz hasznosítása
A tisztított víz visszavezethető természetes vizekbe, illetve újrahasznosítható ipari, mezőgazdasági vagy – további tisztítás után – akár ivóvíz-előállítási célokra is.

A tisztított szennyvíz előnyei

• Vízforrás-kímélő megoldás: csökkenti az édesvízkészletek terhelését, elősegítve a fenntartható vízgazdálkodást.

• Tápanyagtartalma hasznos: a benne maradó nitrátok, foszfátok és mikroelemek hozzájárulnak a fák tápanyagellátásához.

• Megbízható vízforrás: a települési szennyvíztisztítókból folyamatosan keletkezik tisztított víz, ami stabil utánpótlást biztosít.

Spanyolországban már évtizedek óta bevett gyakorlat a tisztított szennyvíz mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célú felhasználása.

Magyarországon is vannak már ígéretes példák: a dunavarsányi szennyvíztisztító telep korszerűsítése lehetővé tette új öntözőterületek bevonását, különös tekintettel az energiaerdőkre. A létesítmény közel 400 ezer m³ tisztított szennyvizéből mintegy 40 hektárnyi terület vízellátását biztosítják, ebből 1 ezer m³ közvetlenül a telep mellett működő energiaerdő öntözésére jut.

Fenntartható jövő a tisztított víz segítségével

Az erdők kulcsszerepet játszanak a szén-dioxid megkötésében, a biodiverzitás fenntartásában és a talajvédelemben. Éppen ezért minden rendelkezésre álló eszközzel törekednünk kell állapotuk megőrzésére és az egészséges állománynövekedés biztosítására.

A korszerű tisztítási technológiákkal előállított szennyvíz felhasználása nemcsak víztakarékos megoldás, hanem kulcsszerepet kaphat a jövő fenntartható erdőgazdálkodásának kialakításában.

Forrás: NAK