Egyetlen előnye azonban mégis van ennek az inváziós fajnak: kitűnő mézelő, a belőle készült selyemfűméz gyakorlatilag csak hazánkban kapható, így tulajdonképpen hungarikumnak számít. A selyemkóró elterjedése legfőképpen az Alföldön, homokos talajon figyelhető meg.
2. Mirigyes bálványfa
Kelet-Ázsiában és Koreában őshonos ez a gyors növekedésű, akár 25 méter magasságot is elérő lombhullató fa, melynek elterjedése nemcsak hazánkban, hanem világszerte problémát jelent. Bárhol megjelenik, ott kárt csinál: a természetben árnyékolásával és a talaj nitrogénszintjének növelésével kiszorítja az őshonos növényzetet, a településeken az utak, járdák, épületek legkisebb réseiben is megtelepszik, ezzel tovább rontva azok állapotát. Ha kivágják, kihúzzák, lekaszálják, a sarjról újra és még agresszívabban terjed. Magjait messzire hordja a szél, ismert kórokozója nincsen, és remekül ellenáll a szárazságnak és a hőségnek is.
3. és 4. Magas aranyvessző és kanadai aranyvessző
Bár hazánkban is él őshonos fajuk – a közönséges aranyvessző –, mely nem okoz semmilyen problémát, sajnos az Észak-Amerikából behurcolt fajtársairól ez nem mondható el. A magas aranyvessző a kanadainál is elterjedtebb, de mindkét faj problémás: ugyanis zárt állományaik kiszoríthatják az őshonos növényfajokat, mely által az ott élő állatfajok is veszélybe kerülnek. Gyorsan növekednek, méretük akár 1,5 méter is lehet, magvaik a széllel messzire szállhatnak, illetve sarjak képződésével is terjednek.
Számos negatív hatásuk mellett enyhítő körülmény, hogy jó mézelő növények, illetve számos egészségügyi problémára kiváló gyógynövények is.
5. Keskenylevelű ezüstfa
A közismertebb nevén ezüstfűz vagy olajfűz eredeti őshazája Ázsia, azon belül is a meleg, kontinentális területek, hazánkba pedig feltehetőleg a török uralom alatt került be. Legfőképpen a síkvidékeinken elterjedt, elsősorban nedvesebb réteken, csatornák mentén, valamint szikes területeken él.
Rendkívül igénytelen növény, remekül bírja a szárazságot, de az időszakos elöntést is tűri. Mindenféle talajtípuson megél, elviseli a magas sótartalmat, tűri a fagyot, a szennyezett talajt és levegőt is. Gyorsan nő, és akár a 100 évet is megélheti, termései pedig 3 évig is csíraképesek maradnak. Problémát elsősorban a fátlan élőhelyeken okoz, például a Fertő-Hanság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területein. Ahol tömegesen megjelenik, visszaszorulhatnak a fényigényes fajok, illetve a nitrogénkötő baktériumok miatt elősegíti a gyomnövények növekedését.
A növénynek azonban emellett pozitív oldalai is vannak: értékes méhlegelő és mézelő, termésének igen magas a C-vitamin-tartalma, valamint levele és virága gyógynövényként is felhasználható.
Forrás: green.hu
