Veszélyben az ikonikus Dubrovnik történelmi városrésze

• Környezetvédelem
• 2026. március 1.
• 0

A tengerszint-emelkedés Dubrovnik térségében a korábbinál gyorsabb ütemű, ami komoly kockázatot jelent az óvárosra.

Egy világörökségi város a víz szorításában

A tengerszint emelkedése az egyik legsúlyosabb, klímaváltozással összefüggő kihívás lehet a kulturális örökség védelmében. Dubrovnik történelmi városrésze, amely az Adria egyik legismertebb ékköve, különösen kitett ennek a folyamatnak.

A globális átlagos tengerszint-emelkedés évi 2,2 milliméter körül alakul, Dubrovnik térségében azonban a növekedés üteme az elmúlt években jelentősen felgyorsult. A korábban mért 0,83 milliméteres éves emelkedés mára 3,62 milliméterre nőtt.

A jelentés a dubrovniki városi tanács következő ülésének napirendjén szerepel, ami jelzi: a kérdés már nem elméleti, hanem konkrét várospolitikai ügy.

Nemcsak víz, hanem só is

A tenger időszakos betörése nem pusztán átmeneti elöntést jelent. A tengervíz visszahúzódását követő kiszáradás során sókristályosodás indul el, amely hosszú távon károsítja a kőépítményeket.

Ez különösen veszélyes egy olyan város esetében, ahol az épített örökség döntően több száz éves kőfalakra és történelmi szerkezetekre épül. Az erózió és az ismétlődő nedvesedés-száradás ciklus fokozatosan gyengítheti az anyag szerkezetét.

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy 2100-ra a mediterrán térség UNESCO világörökségi helyszíneinek többsége árvíz- vagy eróziós kockázatnak lehet kitéve.

Mit mondanak az előrejelzések?

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) becslése szerint Horvátország partvidékén 2100-ig 49 centiméter és 1,08 méter közötti tengerszint-emelkedés várható, a kibocsátási forgatókönyvtől függően.

Ez az emelkedés nem csupán a tengerpartot érinti. Dubrovnik történelmi csatornarendszere már most is fokozott terhelés alatt áll. Az alacsonyabban fekvő területeken visszatérő elöntések tapasztalhatók, amelyek a jövőben gyakoribbá válhatnak.

Szélsőséges időjárás és növekvő kockázat

A jelentés kitér arra is, hogy a térségben egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek. A heves esőzések és a magas tengervíz együttesen jelentősen növelik a városi árvizek kockázatát.

Dubrovnik az Adria egyik legviharosabb térségének számít: évente átlagosan 88 napon fúj erős szél, és több mint ötven zivataros napot regisztrálnak. Ha ehhez hozzáadjuk az emelkedő vízszintet, a helyzet összetett és egyre sürgetőbbé válik.

Elkerülhetetlen beavatkozások?

A terv készítői szerint, ha a tengerszint eléri a kritikus küszöböt, partvédelmi beavatkozások válhatnak szükségessé. Tengeri falak, hullámtörők és árvízvédelmi létesítmények építése is szóba kerülhet a víz betörésének megakadályozására.

Ezek a megoldások azonban nem csupán műszaki kérdések. Egy világörökségi helyszínen minden beavatkozásnak összhangban kell lennie a történelmi környezettel, ami tovább bonyolítja a döntéseket.

A következő évtizedek tétje

Dubrovnik esete túlmutat önmagán. A kérdés nemcsak az, hogy mennyit emelkedik a tenger, hanem az is, hogy hogyan lehet megőrizni a kulturális örökséget egy gyorsan változó éghajlati környezetben.

A mostani adatok azt mutatják, hogy az idő nem elvont fogalom. A tengerszint lassan, de folyamatosan emelkedik – és ezzel együtt nő a nyomás a város történelmi szívén is.

Forrás: alternativenergia.hu