Szigorúbb ivóvíz szabályok léptek életbe 2026 januártól

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. február 6.
• 0

Az Európai Unió tagállamaiban szigorították a csapvízben mérendő anyagok listáját, és szigorúbb határértékeket írtak elő. Az új szabályok 2026. január 12-én léptek életbe az Unió minden országában, így Magyarországon is. Ez az első alkalom, hogy az EU közösségi szinten, harmonizált módon követeli meg ezen anyagok szisztematikus monitorozását az ivóvízben.
Van azonban egy anyag, amelynél már az eddigi határértéket sem sikerült tartani, pedig bizonyítottan károsítja az idegrendszert, és amely további tíz év haladékot kapott.

Az új uniós szabályozás értelmében a tagállamoknak rendszeresen és egységes módszertan szerint kell ellenőrizniük számos egészségkárosító anyag szintjét az ivóvízben, az eredményeket pedig jelenteniük kell az Európai Bizottság felé.

Az új szabályok szerint az ivóvízellátási lánc teljes egészét ellenőrizni kell, beleértve a vízkivételt, kezelést, tárolást, elosztást és felhasználást. A szigorítások mellett a rendelet kiterjesztette az ivóvíz kémiai ellenőrzését többek között az alábbi anyagokra:

• fertőtlenítési melléktermékek: klorát, haloecetsavak;

• PFAS, az úgynevezett „örök vegyi anyagok”;

• a csövekből kioldódó biszfenol-A (BPA);

• mikrocisztin-LR, egy cianobaktérium-toxin;

• urán.

Az új szabályozás szerint felére csökkent az összes króm határértéke, ugyanakkor 2,4 mg/l-re nőtt a bór határértéke ott, ahol ezt a geológiai adottságok indokolják.

Amennyiben az ivóvízben mért koncentrációk meghaladják az új határértékeket, a tagállamoknak intézkedéseket kell tenniük ezek csökkentésére, és tájékoztatniuk kell a lakosságot az esetleges kockázatokról. Az intézkedések közé tartozhat a szennyezett kutak lezárása, további vízkezelési lépések bevezetése, vagy akár a vízellátás korlátozása addig, amíg a szennyezés a megengedett szint alá nem csökken.
A szabályozás emellett előírja, hogy a vízszolgáltatóknak előre fel kell készülniük az ivóvízellátást fenyegető kockázatokra, és megelőző intézkedéseket kell hozniuk. A Bizottság szerint az új jelentéstételi rendszer egyszerűbb, mint a korábbi Ivóvíz-irányelv szerinti rendszer, és kevesebb adatot igényel, anélkül hogy veszélyeztetné a közegészség védelmét.

Mi volt eddig?

Gyakran halljuk, hogy Magyarországon kiváló minőségű a csapvíz, miközben egyre több hír szól az ivóvizekben megjelenő, érzékszerveinkkel nem észlelhető szennyezésekről. Az ivóvizekben kimutatható káros anyagok köre folyamatosan bővül.

A szakemberek és civil szervezetek évek óta figyelmeztetnek az ólom problémájára, hangsúlyozva, hogy a korábbi határérték különösen gyermekek számára nem tekinthető biztonságosnak. Emellett régóta indokolt lett volna számos más vegyi anyag, például a PFAS-vegyületek mérése is. Az új szabályozás ezeket már tartalmazza, bár vitatott, hogy kellően szigorú-e, ráadásul a PFAS-tartalmú növényvédő szerek és azok bomlástermékei kimaradtak a szabályozásból.

Ismert tény, hogy ezek az anyagok károsítják a hormonrendszert és a szaporodóképességet, és már az ásványvizekben is kimutathatók, ami azt jelzi, hogy a szennyezés a Föld mélyebb rétegeibe is eljutott.

A Tudatos Vásárlók vizsgálja az ivó- és ásványvizeket

A Tudatos Vásárlók Egyesülete 2025 végén kampányt indított annak feltérképezésére, hogy a hétköznapi termékekből származó hormonkárosító vegyületek – például a BPA és más biszfenolok – megjelennek-e a csapvízben és az ásványvizekben. A cél független, akreditált laboratóriumi mérések elvégzése.

A kampány keretében 10 magyarországi csapvízmintát és 10 ásványvízmintát küldtek laborvizsgálatra.
A csapvízminták egy részét követők lakóhelyén vették, az ásványvizek vizsgálata pedig közösségi adományokból valósult meg. A minták már laborban vannak, az eredmények hamarosan nyilvánosak lesznek.

Magyarország komoly kihívás előtt áll

A módosított irányelv célja, hogy minden európai számára biztonságosabb ivóvíz-hozzáférést biztosítson, összhangban az Európai Zöld Megállapodás nulla szennyezési céljával. Magyarország átvette az előírásokat, azonban kérdéses, hogy a hazai rendszer miként tud megfelelni a szigorúbb követelményeknek.

Már most ismert, hogy a hazai csapvizek 52%-a meghaladja a klorát új, 0,25 mg/l-es határértékét. A klorát hosszú távú fogyasztása pajzsmirigy-működési zavarokat, oxidatív DNS-károsodást és vörösvérsejt-károsodást okozhat.

Baj van az ólommal – mégis haladékot kapott

Az ivóvíz ólomtartalma továbbra is kiemelt probléma. Az elöregedett infrastruktúra miatt sok helyen a korábbi 10 μg/l-es határérték is sérült. Ennek ellenére az új, 5 μg/l-es határértéket csak 2036-tól kell teljesíteni – ez az az érték, amely a jelenlegi tudományos álláspont szerint nem veszélyezteti a gyermekek idegrendszeri fejlődését.

A megfeleléshez a szolgáltatói ólomcsövek cseréjét tíz éven belül el kell végezni. Ez komoly kihívás, amiről a G7 is beszámolt: állami támogatás híján sokszor a lakosság kénytelen lépni, a részleges csőcsere azonban akár magasabb ólomkoncentrációt is eredményezhet.

Csapvíz vagy palackozott – melyik a biztonságosabb?

Kockázatos anyagok mind a csapvízben, mind a palackozott vizekben megjelenhetnek. Eredetük lehet geológiai, mezőgazdasági vagy ipari, de származhatnak a fertőtlenítésből, a vezetékekből vagy magából a palackból is.

A palackozott vizeknél továbbra sem kötelező a mikroműanyagok ellenőrzése, holott ezek egészségügyi kockázatot jelenthetnek. A nagyobb probléma azonban a környezetbe jutó mikroműanyag, amely végül élővizekbe mosódik.

Hogyan kerülheted el a szennyezett vizet?

A legnagyobb bizonytalanság a fúrt kutak esetében áll fenn, ezért ezek vizét rendszeresen bevizsgáltatni ajánlott.
Hatékony vízszűrőkkel sok szennyező eltávolítható, de ezek kiválasztásánál fontos a körültekintés. Érdemes a vizet kulacsban magunkkal vinni, a megfelelő típus kiválasztásához pedig külön segédletek állnak rendelkezésre.

Magyarországon az ivóvíz 92%-a felszín alatti forrásból származik, mindössze 8% felszíni vízből (Duna, Tisza, Balaton). A szolgáltatott ivóvíz 46%-a parti szűrésű kutakból, 35%-a talaj- vagy rétegvízből, 11%-a védett karsztvízből ered.

Civilek a káros vegyi anyagok ellen – ToxFree Life

A Tudatos Vásárlók Egyesülete uniós szinten dolgozik azon, hogy mérgező anyagok ne kerülhessenek fogyasztási cikkekbe. Az általuk vezetett ToxFree Life for All projekt célja a biszfenolokhoz hasonló egészségkárosító anyagok kockázatának csökkentése. A programban magyar, szlovén, cseh és osztrák szervezetek vesznek részt, közös teszteléssel, szakpolitikai egyeztetésekkel és fogyasztói oktatással.

Forrás: Greenfo