Súlyos egészségügyi problémát jelenthet a téli légszennyezés

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. január 22.
• 0

A hazai légszennyezés legnagyobb forrását nem a gyárak és nem is a nagyvárosi forgalom jelentik, hanem a háztartási fűtés, ami a mostani hidegben halmozottan veszélyt jelent.

A szállópor az ország egyik legsúlyosabb, mégis alulértékelt egészségügyi problémája

Évente több ezer ember idő előtti halálához járul hozzá Magyarországon a szállópor-szennyezés, miközben mindmáig nem született olyan átfogó, hosszú távú állami stratégia, amely érdemben kezelné a problémát. A rossz levegő nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem az egyik legsúlyosabb közegészségügyi kihívás is.

Nem a nagyvárosok levegője a legrosszabb

A légszennyezésről sokan elsősorban a nagyvárosi szmogra és a forgalomra asszociálnak, a hazai adatok azonban egészen mást mutatnak. Magyarországon gyakran éppen a falusias térségekben a legszennyezettebb a levegő, elsősorban a lakossági fűtés miatt. A szállópor-kibocsátás túlnyomó része ebből a forrásból származik.

A szállópor két legveszélyesebb típusa a PM10 és a PM2.5, amelyek a részecskék mikrométerben mért átmérőjére utalnak. A nagyobb szemcsék irritálják a légutakat, míg az apróbbak akár a véráramba is bejuthatnak, jelentősen növelve a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek kockázatát.

A statisztikák szerint évente 8–12 ezer ember hal meg idő előtt a rossz levegőminőség következtében, ami jól mutatja: a szállópor nem mellékes tényező, hanem tömegeket érintő egészségügyi veszély.

A probléma gyökere: a rossz tüzelés

Csuvár Ádám, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem adjunktusa szerint a gond nem önmagában a fűtés ténye, hanem annak módja. Magyarország lakásállományának jelentős része elavult, szigeteletlen épületekből áll, amelyek nagy energiaigényűek, és gyakran korszerűtlen kályhákkal vagy kazánokkal fűtenek.

Ennek következménye, hogy sok háztartás nagy mennyiségű tüzelőanyagot éget el, gyakran rossz minőségű, nedves fával, sőt egyes térségekben háztartási hulladékkal is. A tél beköszöntével egy-egy településen akár százával füstölnek a kémények, ami rövid időn belül drasztikusan rontja a levegő minőségét.

A szakember hangsúlyozza: mindez nem pusztán „rossz szokások” következménye. A háttérben szegénység, rossz lakhatási körülmények és információhiány áll. A lakosság mintegy harmada használ fát elsődleges vagy kiegészítő fűtőanyagként, miközben a tűzifa megfelelő szárításához akár két évre is szükség lenne – erre azonban sok családnak nincs lehetősége.

Nemcsak a levegő, az erdők is veszélyben vannak

A fűtési célú fakitermelés környezeti hatásai messze túlmutatnak a levegőszennyezésen. Sok esetben nem egyértelmű, honnan származik a felhasznált tűzifa, így az erdőgazdálkodás fenntarthatósága is kérdéses. A túlzott vagy rosszul szervezett kitermelés csökkenti az erdők szénmegkötő képességét, rontja az élőhelyeket, fokozza az eróziót, és hosszú távon a mezőgazdaságra is kedvezőtlen hatással van.

Három feltétel a levegő javulásához

A szakértők szerint a helyzet javulása három kulcsterületen múlik:

1. A vidéki lakhatási körülmények javítása
Számos lakóház olyan rossz állapotú, hogy felújításuk sem műszakilag, sem gazdaságilag nem indokolt. Ezekben az esetekben új lakhatási megoldásokra lenne szükség. Ahol viszont a felújítás megvalósítható, ott a szigetelés, a nyílászárók cseréje és a korszerű fűtési rendszerek egyszerre csökkentenék az energiaigényt, a szennyezést és a rezsiköltségeket.

2. Tisztább fűtési módokra való átállás
A tehetősebb háztartásokat a korszerű technológiák – például a hőszivattyúk – támogatásával és kiszámítható energiaárakkal lehetne ösztönözni. A rászoruló családok számára jó minőségű tüzelőanyag, hatékony kályhák és valóban elérhető felújítási programok jelentenének megoldást.

3. Tudásbővítés és valós idejű tájékoztatás
Sok háztartás nem rossz szándékból fűt helytelenül, hanem azért, mert nem tudja, hogyan kellene. Célzott, gyakorlatias edukációs programok rövid időn belül is javíthatnák a helyzetet. Emellett a valós idejű szmogriasztás lehetőséget adna arra, hogy az emberek alkalmazkodjanak a veszélyes szennyezési szintekhez, például a szellőztetés vagy a kültéri tevékenységek időzítésével.

Forrás: Másfélfok, green.hu