Rekordközeli hőség és történelmi szárazság sújtotta Magyarországot 2026 nyarán

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. október 13.
• 0

Az elmúlt 126 év legszárazabb nyarát élte át Magyarország 2026-ban, miközben a hőmérséklet is jóval meghaladta az átlagot.

A HungaroMet adatai szerint országos átlagban mindössze 74,1 milliméter csapadék hullott le a három nyári hónap alatt, ami az 1991 és 2020 közötti időszak átlagának csupán 36 százaléka. A szélsőséges helyzetet súlyosbította, hogy a csapadékhiány már 2025 második felében elkezdődött, és a tél, valamint a tavasz során sem sikerült megfelelően feltölteni a talaj vízkészleteit.

1901 óta nem volt ilyen száraz nyár

A 2026-os nyár csapadékviszonyai minden korábbi, 1901 óta mért nyári értéket felülmúltak a szárazság szempontjából. A mindössze 74,1 milliméteres országos átlag az éghajlati referencia-időszakban megszokott mennyiség alig több mint egyharmada. A szárazság mellett a hőmérséklet is rendkívüli volt: a nyár középhőmérséklete 23,43 Celsius-foknak adódott, ami 2,59 fokkal magasabb a 20,84 fokos sokéves átlagnál. Ezzel az idei nyár a mérések kezdete óta a második legmelegebb lett.

A hőség és a csapadékhiány nemcsak a mezőgazdaságot és a természetes élőhelyeket terhelte meg, hanem Európa más részein is komoly következményekkel járt. Több térségben már júniusban megjelentek a hőhullámok, amelyek júliusban és augusztusban is folytatódtak. A száraz időjárás miatt a Dunán, a Rajnán és a Visztulán is rekordalacsony vízállásokat mértek.

Már a tél és a tavasz is kedvezőtlenül alakult

A súlyos nyári aszály nem néhány hét alatt alakult ki. A csapadékhiány már 2025 második felében elkezdődött, és a téli hónapok sem hoztak elegendő utánpótlást. Bár januárban az átlagosnál hidegebb és csapadékosabb időjárás uralkodott, az év további részében többnyire a megszokottnál melegebb és szárazabb időszakok következtek.

Különösen rosszul alakult az április, amikor a szokásos havi csapadékmennyiség mindössze 10 százaléka hullott le. A tavasz végén érkező esők sem tudták pótolni az elmaradt csapadékot. Június végére az ország jelentős részén már több mint 100 milliméter víz hiányzott a talaj felső egy méteres rétegéből. Augusztusban pedig a havi középhőmérséklet 3,7 fokkal haladta meg az átlagot, ami tovább fokozta a párolgást és a talaj kiszáradását.

Hónapokon át tartott a súlyos aszály

A hosszan fennálló csapadékhiány és a magas hőmérséklet együttes hatását az aszály súlyosságát mérő mutatók is jelezték. Április eleje és szeptember 2. között az időszak csaknem 84 százalékában az ország területének legalább 30 százalékát közepes vagy annál súlyosabb aszály érintette. Augusztus végére a mezőgazdasági aszály az ország területének mintegy felén már a súlyos kategóriába tartozott.

Az aszályindex nemcsak a csapadék mennyiségét veszi figyelembe, hanem a hőmérséklet és a párolgás hatását is. A mutató alapján 2026 nyarán szinte az egész országban extrém szárazság uralkodott. Ennél valamivel kedvezőbb, de továbbra is nagyon száraz viszonyok csak kisebb északkeleti és délnyugati térségekben alakultak ki. Az elmúlt egy év adatai szintén azt mutatták, hogy az ország jelentős részén tartósan fennmaradtak a rendkívül száraz körülmények.

A korábbi aszályos évek sem hoztak ilyen helyzetet

A 20. században is előfordultak kiemelkedően száraz nyarak, különösen az 1950-es évek elején, 1950-ben és 1952-ben. Az extrém száraz időszakok később, 2024-ben és 2025-ben is visszatértek. A 2026-os év azonban a nyári csapadékhiány mértéke mellett azért is különösen figyelemre méltó, mert a szélsőséges időjárást már hónapok óta tartó szárazság előzte meg.

A hosszú ideig fennálló vízhiány miatt a talaj nedvességtartalma folyamatosan csökkent, a növények számára pedig egyre kevesebb víz állt rendelkezésre. Az idei adatok ismét rámutattak arra, hogy az aszály súlyosságát nem csupán egy-egy száraz nyár, hanem az azt megelőző időszak csapadékviszonyai is meghatározzák. Ha a talaj vízkészletei már a nyár kezdetén kimerülőben vannak, a hosszan tartó hőség és a csapadékhiány hatásai még erősebben jelentkezhetnek.