Planet Budapest: magyar innovációk a vízválságtól az akkumulátorig

• Jó hírek, Környezetvédelem, Zöldenergia
• 2026. március 3.
• 0

Áder János szerint egy magyar fejlesztés 100 milliárd euróból megoldhatná Afrika ivóvíz- és szennyvízproblémáját.

A 21. század nagy kérdése: lesz-e elegendő tiszta víz?

A 21. század egyik legfontosabb kihívása a megfelelő mennyiségű és minőségű víz biztosítása – nemcsak a lakosság, hanem az ipar és a mezőgazdaság számára is. Erre hívta fel a figyelmet Áder János, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

A volt köztársasági elnök a frissen megnyílt Planet Budapest rendezvény kapcsán beszélt arról, hogy három évvel ezelőtt egy magyar modellt tettek le az ENSZ asztalára, amely átfogó megoldást kínálhat Afrika ivóvíz- és szennyvíztisztítási problémáira.

85 euró fejenként

Áder János elmondása szerint Ghánában már három szennyvíztisztító épült magyar cégek közreműködésével. Az ott szerzett tapasztalatok alapján kiszámítható, hogy egy szennyvíztisztító és egy víztisztító egy főre vetített költsége 85 euró. Ha ezt egymilliárd lakosra vetítjük, az 85 milliárd eurót jelent. Inflációval számolva a teljes beruházás költsége körülbelül 100 milliárd euró lenne, amely Afrika teljes szennyvíztisztítási és ivóvíztisztítási problémáját kezelhetné.

Áder János szerint ez az összeg „kísértetiesen hasonlít” ahhoz a 90 milliárd eurós hitelhez, amelyet az Európai Unió Ukrajna támogatására kíván fordítani.

„Az egyik pusztít, a másik életet szolgál”

A volt államfő úgy fogalmazott: míg az egyik összeg „a pusztítást, a háború elhúzódását, egy esztelen, véres konfliktus elhúzódását eredményezi”, addig a másik Afrika lakosságának helyben maradását segítené elő, és az életet szolgálná. A kijelentés nyilvánvalóan túlmutat a technológiai kérdéseken. A vízgazdálkodás ebben az értelmezésben nem pusztán infrastrukturális ügy, hanem geopolitikai és migrációs kérdés is.

Planet Budapest: magyar válaszok a fenntarthatóságra

Áder János a Planet Budapest rendezvényről is beszélt. Az ötnapos szakmai program lezárult, de az élményalapú kiállítás és a családoknak szóló programok március 29-ig látogathatók. A rendezvényen száz magyar kiállító cég mutat be fenntarthatósági megoldásokat. Olyan területeken, mint a víztakarékos öntözés, a drónos kártevőirtás, a műanyag- és elektronikai hulladék újrahasznosítása vagy az élelmiszerpazarlás csökkentése.

Külön figyelmet kapnak az interaktív terek is. A Planet Ride egy 50 perces történetmesélő séta az ipari forradalomtól napjainkig. A Planet Explorers 12 témaszigeten mutatja be a víz, a divat vagy a hulladék problémáit. A Planet Heroes pedig fiataloknak szóló kalandpark.

A nagy érdeklődés miatt a Ride és a Heroes esetében előzetes regisztráció javasolt.

Egy magyar akkumulátor, amely „világszám”

A fenntarthatósági expó egyik kiemelt fejlesztése a Bay Zoltán Kutatóintézet munkatársai által kidolgozott új magyar akkumulátortechnológia. Áder János szerint a termék nagyobb energiasűrűséget kínál, kétszer akkora távolság megtételét teszi lehetővé, gyorsabban tölthető, miközben biztonságosabb és környezetbarátabb a korábbi megoldásoknál. Kevesebb vizet és vegyszert használ, az alapanyagai könnyebben hozzáférhetők, és a meglévő gyártási technológiákhoz is adaptálható.

„Ez külön-külön is nagy eredmény, de hogy együtt tudja mindezt egy magyar fejlesztés, az tényleg világszám” – emlékeztetett Áder János.

A legfontosabb kérdés most az, hogy ez a technológia magyar kézben marad-e, és sikerül-e hazai gyártókapacitást szervezni hozzá. A volt államfő reményét fejezte ki, hogy magyar befektetők is fantáziát látnak benne.

Víz, innováció, felelősség

A vízgazdálkodás, az ipari innováció és a fenntarthatóság kérdései ma már nem különálló témák. A tiszta víz biztosítása, az energiahatékonyság és a környezetbarát technológiák fejlesztése egyaránt meghatározhatják a következő évtizedek globális stabilitását.

A kérdés talán nem is az, hogy léteznek-e technológiai megoldások, hanem az, hogy milyen politikai és gazdasági döntések születnek a források felhasználásáról.

Forrás: MTI