Ősi tájaink élő kincse: a fáslegelő az Év élőhelye 2026-ban

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. február 17.
• 0

A fáslegelő lett 2026 élőhelye. Őshonos fák, legelők és különleges élővilág – miért ilyen fontos ez a ritkuló tájtípus?

A fáslegelő lett 2026 élőhelye 🌳

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) bejelentette: 2026-ban a fáslegelő viselheti az Év élőhelye címet.

Az egy hónapig tartó szakmai szavazáson a szikes tó, a láprét és a fáslegelő versengett egymással – végül ez az ősi, mégis egyre ritkább tájtípus kapta a legtöbb támogatást.

Miért fontos az Év élőhelye program?

Az MME Élőhelyvédelmi Szakosztálya hagyományteremtő céllal indította el a programot. A cél nem csupán az ismeretterjesztés, hanem az is, hogy egy-egy élőhely szépségét, jelentőségét és élővilágát közelebb hozza az emberekhez.

A kezdeményezés a figyelemfelhíváson túl konkrét állapotjavító beavatkozásokat is ösztönöz. Nemcsak beszélünk róla – teszünk is érte.

Mi az a fáslegelő?

A fáslegelő olyan gyepterület, amelyet őshonos, egymástól távolabb álló idős fák tarkítanak. A fák koronája terebélyes, alattuk pedig a legelő jószág miatt nem alakul ki sűrű cserjeszint vagy újulat.

Az elmúlt korok pásztorai tudatosan kímélték ezeket a fákat. Árnyékot adtak a nyári hőségben, ősszel vadgyümölcsöt termettek, lombjuk és makkjuk takarmányként szolgált. A vén fákat megbecsülték – és sok helyen ma is tisztelet övezi őket.

Nem ritka, hogy a félig korhadt, csúcsszáradt famatuzsálemek is a helyükön maradnak. Ezek az öreg fák különleges mikroélőhelyeket biztosítanak rovaroknak, madaraknak, denevéreknek.

Hol találkozhatunk velük?

Hazánkban nem egyenletes az elterjedésük. Különösen szépek az Alföld egykori vízjárta tájain – például Túristvándi, Eperjeske, Tiszabecs vagy Tiszaigar környékén.

Megmaradt dél-alföldi pusztákon, Tolnában és Baranyában is találhatók értékes példák, de gyakoriak középhegységeinkben is, a Zempléntől a Bakonyig. Egyes tájakon – mint a Szatmár-Bereg, az Őrség vagy a Balaton-felvidék – a fáslegelők a tájkép meghatározó elemei.

Mi fenyegeti őket?

A legeltetéses állattartás visszaszorulásával elindult a cserjésedés. Ha a gyepet nem tartják karban, a fiatal fák és bokrok fokozatosan benövik a területet, ami középtávon az idős faóriások pusztulásához vezethet.

A fáslegelő különleges, fajgazdag élőhely – de csak akkor maradhat fenn, ha megőrizzük a hagyományos tájhasználat bizonyos elemeit, vagy tudatos természetvédelmi kezelést alkalmazunk.

A 2026-os cím így nemcsak elismerés, hanem figyelmeztetés is: ezek a tájak nem maguktól maradnak fenn.

Forrás: MTI