Mikroműanyagok a vérben és a tüdőben: mit jelent ez az egészségünkre nézve?

• Környezetvédelem
• 2026. május 5.
• 0

A mikroműanyagok már az emberi szervezetben is kimutathatók, és egyre több kutatás vizsgálja, milyen hatással lehetnek az egészségre.

A mikroműanyagokról sokáig úgy beszéltünk, mint a tengerek és a hulladék problémájáról, ma viszont egyre világosabb, hogy nem maradnak a környezetben. Ezek az apró részecskék megjelennek az élelmiszereinkben, az ivóvízben, a levegőben, és a kutatások szerint az emberi szervezetben is kimutathatók.

A kérdés így már nem az, hogy találkozunk-e velük, hanem az, hogy milyen mennyiségben jutnak be a szervezetünkbe, és mit okozhatnak hosszabb távon.

Mi számít mikroműanyagnak?

A mikroműanyagok nagyon apró, általában 5 milliméternél kisebb műanyagrészecskék, amelyek gyakran szabad szemmel sem láthatók. Kialakulhatnak úgy, hogy nagyobb műanyag tárgyak – például palackok vagy csomagolások – idővel szétesnek kisebb darabokra, de léteznek eleve apró méretben gyártott változataik is.

Ezek az anyagok rendkívül ellenállóak, nem bomlanak le könnyen, ezért felhalmozódnak a környezetben. Innen pedig szinte észrevétlenül bekerülnek a talajba, a vízbe, majd a táplálékláncba is.

Hogyan jutnak be a szervezetbe?

A leggyakoribb út az, hogy étellel és itallal kerülnek a szervezetbe. Ha egy élelmiszer műanyagszennyeződéssel érintkezik, abból apró részecskék oldódhatnak ki, amelyeket elfogyasztunk.

Nem ez az egyetlen út: belélegzéssel is bejuthatnak, különösen zárt térben, ahol a szintetikus anyagokból származó mikroszálak könnyebben felhalmozódnak. A hétköznapi használat is számít, mert a műanyag edények melegítése vagy a palackok használata során is felszabadulhatnak részecskék.

Már az élelmiszerekben is jelen vannak

A vizsgálatok szerint mikroműanyagokat számos élelmiszerben kimutattak. Különösen gyakran kerül szóba a tenger gyümölcsei, de nem csak ezek érintettek. Ivóvízben – akár csapvízben, akár palackozott vízben –, sóban, mézben, sőt egyes növényekben is találtak ilyen részecskéket.

Ez részben annak köszönhető, hogy a növények képesek lehetnek felvenni a talajban jelen lévő apró részecskéket, míg a feldolgozás és a csomagolás során is kerülhetnek szennyeződések az élelmiszerekbe.

Mi történik velük a szervezetben?

A mikroműanyagok egy része kiürülhet a szervezetből, de nem minden esetben. A kutatók már kimutatták jelenlétüket vérben, nyálban, köpetben és anyatejben, valamint több szervben is.

Külön figyelmet kapnak az úgynevezett nanoműanyagok, amelyek még kisebbek, és képesek lehetnek átjutni a sejtek határain, így a szervezet különböző pontjain is megjelenhetnek.

Állatkísérletek és laboratóriumi vizsgálatok alapján a mikroműanyagok összefüggésbe hozhatók gyulladásos folyamatokkal, az immunrendszer működésének zavaraival és szövetkárosodással. Egyes eredmények arra utalnak, hogy hatással lehetnek az anyagcserére és a sejtek működésére is.

Egy, a Kaliforniai Egyetem, San Francisco kutatói által végzett elemzés szerint ezek a részecskék károsíthatják az emésztő-, a légző- és a reproduktív rendszert, és felmerült a kapcsolat bizonyos daganatos betegségekkel is. Egy másik, 2024-ben a The New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent vizsgálat azt találta, hogy azoknál, akiknél mikroműanyagokat mutattak ki az érfalakban, nagyobb volt a szív- és érrendszeri események kockázata.

Még nincs mindenre válasz

Fontos látni, hogy a kutatások még zajlanak, és sok kérdésre nincs végleges válasz. Jelenleg nincs olyan rutinvizsgálat sem, amellyel egyszerűen meg lehetne mondani, mennyi mikroműanyag van a szervezetben.

A tudományos eredmények ugyanakkor abba az irányba mutatnak, hogy nem érdemes félvállról venni a problémát, még akkor sem, ha a pontos kockázatok mértéke még nem teljesen ismert.

Mit tehetünk a mindennapokban?

A mikroműanyagokat teljesen elkerülni ma szinte lehetetlen, de a kitettség csökkentése nem reménytelen. Az segíthet, ha műanyag helyett inkább üveg- vagy fémedényeket használunk, és ha lehet, nem melegítünk ételt műanyag dobozban.

Számít az is, hogy mennyire támaszkodunk palackozott vízre, illetve milyen anyagú ruhákat viselünk, mert a szintetikus textilek is hozzájárulhatnak a terheléshez.

Ezek a lépések nem szüntetik meg teljesen a mikroműanyagokat az életünkből, de csökkenthetik azt a mennyiséget, amellyel nap mint nap találkozunk, és jelenleg ez az, amiben valóban van mozgásterünk.

Forrás: egeszsegkalauz.hu