Mi is az a hőkupola, és miért pont most?

• Környezetvédelem
• 2025. július 2.
• 28
• 0

Új időjárási jelenséggel kell szembe néznünk itt a Kárpát-medencében. 2025 nyarán Magyarországra is megérkezik a hőkupola, egy olyan időjárási anomália, amely Amerikában már hírhedt, de nálunk még újnak számít.

A hőkupola nem egy költői túlzás, hanem egy valós meteorológiai jelenség, amely tartós, extrém hőséget hoz magával. A következő napokban akár 35-40 fokig is kúszhat a hőmérséklet, és ami még rosszabb: éjjel sem frissül fel a levegő.

Sokan érzik majd magukat leverten, fáradtan, és az időjárás-érzékenyekre különösen veszélyes lehet ez az időszak. És nemcsak ránk van hatással: a talaj szinte szó szerint kisül alólunk.

Mi is az a hőkupola, és miért pont most?

A hőkupola (angolul heat dome) egy olyan időjárási jelenség, amely akkor alakul ki, amikor egy nagy kiterjedésű anticiklon hosszabb időre megül egy adott térség fölött. Ez a magas légnyomású zóna szinte sátorként működik: csapdába ejti a forró levegőt, megakadályozza annak kiszellőzését, és folyamatosan tovább forrósítja a földfelszínt.

A Meteo Klinika friss jelentése szerint ez a jelenség egyre gyakoribb lesz Magyarországon is. Dr. Pintér Ferenc meteogyógyász szerint a klímaváltozás miatt a hőkupolák nemcsak megjelennek, de tovább is maradnak, és nagyobb területeket érintenek.

Mindez összefügg azzal, hogy a globális felmelegedés miatt egyre extrémebb időjárási minták alakulnak ki. Nyáron nem ritkák már a 35–40 °C-os napok, de a legrosszabb: a forróság tartóssá válik, és az éjszakák sem hoznak enyhülést.

Nem csak meleg van, ez már rendszerhiba

A hőkupola legnagyobb veszélye nem is az, hogy hirtelen jön a meleg, hanem hogy nem megy el. A szervezetnek nincs ideje regenerálódni, különösen, ha éjjel sem csökken 22–24 °C alá a hőmérséklet. A rossz alvás, a fáradtság, a koncentrációhiány, és a dehidratáció csak a kezdet.

A legsúlyosabb esetekben hőkimerülés, sztrók vagy szívinfarktus is felléphet – különösen az idősek és krónikus betegek körében.

Az extrém hőség hatással van a reflexeinkre, éberségünkre, sőt, a járműveinkre is. A gyorsan felmelegedő autóutak, fáradó sofőrök és a fokozott UV-sugárzás együttese miatt a baleseti kockázat is emelkedik. A közlekedési szakértők arra figyelmeztetnek: ilyenkor több a figyelmetlenség, lassabbak a reakcióidők, és nő a balesetek esélye.

Elfelejtett esni: a hőkupola súlyosbítja az aszályt

Nemcsak mi szenvedünk – a természet is bajban van. A tartós anticiklon nemcsak meleget hoz, hanem blokkolja a csapadékzónákat is, így a hőkupola gyakran hosszan tartó szárazsággal is jár.

Ez különösen súlyos most, amikor a talaj már eleve vízhiányos állapotban van. A kisülő talaj tovább fokozza a forróságot, mivel nem képes elpárologtatni vizet, így a felszíni hőmérséklet még magasabb lesz.

Az agrárszektor emiatt különösen érintett. A hirtelen jött extrém meleg és csapadékhiány megégeti a termést, a terméshozamok csökkennek, és a vízhasználat is megnő, ami újabb környezeti problémákat szül. A kiszáradó rétek, elsivatagosodó kertek és öntözésre szoruló kultúrák egyre nagyobb terhet jelentenek az élelmiszerláncra.

Megoldások és túlélési stratégiák

A hőhullámok idején a legfontosabb a megfelelő folyadékbevitel (napi 2,5-3 liter), a napvédő krémek használata, és a felesleges fizikai megterhelés kerülése. A szakemberek azt javasolják, hogy délelőtt 11 és délután 16 óra között lehetőleg ne tartózkodjunk közvetlen napon, és tartsuk hűvösen a lakásokat sötétítőkkel, ventillátorral vagy klímával.

Egyre több városvezetés ismeri fel, hogy a hőkupolák városi környezetben életveszélyesek lehetnek. A jövő kulcsa a hőszigethatás csökkentése: több fa, zöldtető, parkosítás, árnyékolás és vízpermetes hűsítő zónák kialakítása.

Ezek mellett elengedhetetlenek a figyelmeztető rendszerek is: applikációk, okosórák és közösségi csatornák segítségével valós idejű riasztások küldhetők az érintetteknek a veszélyes UV-szintekről vagy hőmérsékleti csúcsokról.

Forrás: green.hu