Körforgásos gazdaság: van cél, de kevés a valódi stratégia
- Környezetvédelem
- 2026. február 12.
- 0
A magyar vállalatok 64%-a már alkalmaz körforgásos modellt, de csak 21%-nak van stratégiája. Hol tart az átállás valójában?
Stratégia nélkül nincs körforgásos áttörés ♻️
2025 végén harmadik alkalommal mérte fel a hazai helyzetet a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért a KPMG szakmai támogatásával.
A kutatás különösen fontos, hiszen a BCSDH 155 tagvállalata a magyar GDP közel 40 százalékát adja. Vagyis amit ők csinálnak – vagy nem csinálnak –, az az egész gazdaságra hatással van.
Az eredmény vegyes képet mutat: van előrelépés, de az áttörés még várat magára.
📊 Van modell – de kevés a komplex megoldás
A felmérés szerint a fenntartható átmenetben élenjáró vállalatok 64 százaléka már alkalmaz valamilyen körforgásos modellt.
Ez biztató adat.
Ugyanakkor a komplex, rendszerszintű megoldások még nem jellemzőek. A körforgásos integráció gyakorlatilag stagnál, és továbbra is az egyszerűbb modellek dominálnak.
A válaszadási arány is figyelemre méltó: a 155 tagvállalat fele töltötte ki a kérdőívet, ami ilyen témában kifejezetten magas aránynak számít.
🎯 Célok már vannak – stratégia alig
„Közel 10 éve indítottuk útjára a Körforgásos Gazdaság Platformot azzal a céllal, hogy a szektorok közötti összefogással, a szinergiák kihasználásával elősegítsük a körforgásos átmenetet Magyarországon. Fontos eredmény, hogy az élenjáró vállalatok 75 százaléka már rendelkezik körforgásos célkitűzéssel, és 49 százalékuk méri a körforgásos teljesítményét” – mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.
Ez azt jelenti, hogy a szándék megvan.
Viszont csupán a vállalatok 21 százalékának van valódi körforgásos gazdasági stratégiája.
Ez a különbség kulcsfontosságú. Célokat kitűzni viszonylag könnyű. Stratégiai szinten átalakítani az üzleti modellt már sokkal nehezebb.
Márta Irén szerint a gyorsabb átmenethez tudásmegosztás, jó példák, innovációk és mindenekelőtt összefogás szükséges. Ennek egyik fóruma lesz az október 5–7. között Budapesten megrendezett Circular Economy HOTSPOT.
🌍 A számok mögötti globális valóság
A probléma nemcsak hazai.
A globális gazdaság évente körülbelül 100 milliárd tonna erőforrást használ fel, ennek 75 százaléka nem megújuló forrásból származik. Az anyagkitermelés és -feldolgozás felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint 55 százalékáért.
„Az eredmények szerint a vállalatok 59 százalékának a hulladékgazdálkodás és 49 százalékának a megújuló erőforrások fenntartható beszerzése és felhasználása területén vannak célkitűzései” – mondta Nagy Julianna, a KPMG igazgatója.
A nagyobb kihívás azonban a komplexebb, rendszerszintű körforgásos megoldások területén van.
A Circularity Gap Report 2025 adatai szerint globálisan az anyagáramok mindössze 6,9 százaléka tekinthető körforgásosnak – ez még visszalépést is jelent az előző évhez képest.
Magyarország sem áll jól: a hazai arány 7,3 százalék, míg az európai átlag 12,2 százalék.
🏭 A körforgás nem PR-kérdés
„A körforgásos gazdaság nem egy kommunikációs üzenet, hanem működési kérdés. Az ALTEO-nál abban hiszünk, hogy az iparnak nemcsak csökkentenie kell a keletkező hulladék mennyiségét, hanem a termelési folyamataiba rendszerszinten be kell építenie az újrahasznosítást” – hangsúlyozta Simon Anita, az ALTEO Circular ügyvezető igazgatója.
Ez talán a legfontosabb üzenet.
A körforgásosság ma sok vállalatnál még inkább megfelelési kötelezettség, mintsem üzletimodell-szintű átalakulás.
Pedig a jövő versenyképessége azon múlik, mennyire tudják a cégek a hulladékot és mellékterméket más iparágak számára értékes erőforrássá alakítani.
🤝 Összefogás nélkül nem megy
A szabályozás kulcsfontosságú, mert nemcsak kötelez, hanem piacot is teremt.
A beszámolási kötelezettség előrelépést hozott az adatgyűjtésben, de a célkitűzések jelentős részét még nem támasztják alá megfelelő mérések.
Ugyanakkor léteznek valódi élenjárók – nagyvállalatok és kkv-k egyaránt –, ahol a körforgásosság már stratégiai szintű kérdés.
A tanulság világos: áttörés csak akkor lesz, ha a körforgás nem projekt, hanem üzleti alapelv lesz.
Forrás: greendex.hu
- Ébredezik a természet: megjelentek az első téltemetők és hóvirágok
- MME: február végéig érdemes kihelyezni a méhecskehoteleket
- Megfogyatkoztak hazánk madarai a zord tél miatt
- Élőhelyvédelem és hagyomány: nagyszabású természetvédelmi fejlesztések a Hortobágyon
- Medve jár egy nógrádi falunál, a polgármester fotókkal figyelmeztetett
- Veszélyben a vizes élőhelyek élővilága
2026. február 12.
Körforgásos gazdaság: van cél, de kevés a valódi stratégia
2026. február 12.
Több hó, kevesebb aszály? Nem ilyen egyszerű a válasz
2026. február 12.
Csendben eltűnik ez a veszélyeztetett növényünk
2026. február 11.
Rajzpályázat minden korosztálynak: az énekes rigó az Év madara 2026-ban
2026. február 11.
Az egyik ember szemete lehet a másik ember kincse?
2026. február 11.