Komposztálás, helyesen

• Környezetvédelem
• 2025. június 3.
• 0

A komposztálás során a konyhai és kerti zöld (nitrogén­dús) és barna (szén­dús) hulladékok egyensúlyára ügyelve készítünk 12 hónap alatt érett, tápanyagban gazdag talajt, amivel csökkentjük a műtrágyahasználatot és az üvegházhatású gázok kibocsátását.

A komposztálás folyamata egyáltalán nem újkeletű dolog. Több száz évre visszavezethető, amikor is kiemelten odafigyeltek a gazdák, hogy hogyan és mivel táplálják a földet, hogy az a következő évben még gazdagabb és szebb termést hozzon.

A komposzt elkészítése során oda kell figyelni a megfelelő nitrogén és szén arányra, a nedvességre, az oxigénellátásra és a megfelelő szellőzésre is. Továbbá azt is figyelembe kell venni, hogy nem szabad mindent rádobni az újrahasznosítás jegyében. A komposztálás a szerves anyagok természetes lebomlását jelenti, amelynek eredményeként egy tápanyagokban gazdag anyag keletkezik, ezzel rendkívül sok jótékony hatást eredményezve a talajnak. Mindemellett pedig pénztárcabarát is lehet, hiszen nem kell műtrágyát és mindenféle tápoldatot vásárolni a növények számára.

Nagyjából három hónap alatt keletkezik friss komposzt, ez azonban még folyamatos bomlásban, átalakulásban vesz részt, így tartalmazhat káros anyagokat is a növények számára. Körülbelül 12 hónapot kell várni ahhoz, hogy érett komposztot kapjunk, ami már bátran felhasználható. Ez már sötét, feketés színű és könnyen morzsolható. Ez az állapot, melyet átszitálva felhasználhatunk ültetéskor a növényekhez, virágcserépben, a kertben elszórva és azt a talajba bedolgozva.

Mégis, hogyan segít a fenntarthatóságban és a bolygónk védelmében a komposztálás? 

Először is a komposztálással a növényi anyagok, mint például zöldség és gyümölcs maradékok, levágott zöldhulladék visszakerül a környezetbe. Ha a szemétben végzik és végül a hulladéklerakóba kerülnek akkor a bomlás folyamata nem teljesen tud végbemenni, ennek következtében pedig üvegházhatású gázok keletkeznek, amelyeknek csak negatív hatása van a klímaváltozásra.

A komposzt segít javítani a talaj tápanyagtartalmát. Ha jobban belegondolunk a konyhakertek általában ugyan azon a pár négyzetméteren találhatóak. Ha minden évben csak vetünk és aratunk, vissza pedig semmit sem adunk, akkor egy idő után lelassul a folyamat és a talaj teljesen kimerül a tápanyagokban. Mindemellett segít a növények és a veteményes gyorsabb növekedésében is.

Ha komposztálunk, akkor műtrágyát sem kell vásárolnunk. Nemcsak pénztárcabarát megoldás, de segít a vízszennyezés csökkentésében és elkerülhetünk vele olyan környezeti problémákat is, amelyek a műtrágya használatnak köszönhetőek.

Mit és milyen arányban dobhatunk a komposztra? 

Azt gondolná elsőre az ember, hogy ami nem szerepel a tiltólistán, abból bármilyen mennyiségben dobhatunk a komposztra, pedig nem. Figyelni kell ugyanis arra, hogy a komposztnak azonos arányban kell tartalmaznia zöld és barna anyagokat. A zöldek nitrogénben gazdagok. Ilyen például a levágott fű, gyümölcs és zöldség maradványok, kávézacc, gyomok és metszésből származó növények. Míg a faapríték, száraz levél, szalma, papírzacskó, újságpapír és felaprított kartondoboz a barna, azaz a széndús anyagok közé tartoznak.

De ki kell emelni, hogy nem minden komposztálható!

Nagyon fontos, hogy nem mindent szabad a komposztra dobni. A főtt étel, tejtermék, évelő gyom, hamu, hús, valamilyen betegséggel megfertőzött növények – ezek azon dolgok közé tartoznak, amelyeket a kukába kell dobni, hogy megfelelően kezelve legyenek a hulladékgazdálkodás során.

Forrás: alternativenergia.hu