Kevesebb élelmiszer végzi a kukában: jelentősen csökkent a pazarlás Magyarországon

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2026. július 6.
• 0

Kevesebb élelmiszer végzi a kukában, mint néhány éve, de a pazarlás továbbra is jelentős a magyar háztartásokban.

Jelentősen visszaesett az élelmiszerpazarlás

Biztató eredményt hozott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) legfrissebb felmérése: az elmúlt kilenc évben 37,2 százalékkal csökkent az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyisége Magyarországon. Bár ez komoly előrelépés, még mindig jelentős mennyiségű étel végzi a szemetesben, ezért továbbra is van hová fejlődni.

A hivatal 2016 óta követi nyomon, mennyi élelmiszer kerül a magyar háztartásokban a kukába. A legutóbbi vizsgálatot 2025 végén végezték el, amelyben 151 háztartás és több mint 400 fogyasztó vett részt. Az eredmények alapján egy ember évente átlagosan 60,7 kilogramm élelmiszerhulladékot termel otthon, ami országos szinten mintegy 576 ezer tonnát jelent.

Fontos ugyanakkor különbséget tenni a természetes módon keletkező hulladék és a tényleges pazarlás között. A teljes mennyiség 56,5 százaléka olyan maradék, amelynek keletkezése gyakorlatilag elkerülhetetlen, például a tojáshéj, a csontok vagy a kávézacc.

Még mindig rengeteg étel kerül feleslegesen a kukába

A felmérés szerint az összes élelmiszerhulladék 34,3 százaléka elkerülhető lenne, vagyis olyan élelmiszerről van szó, amely megfelelő tervezéssel vagy tárolással még elfogyasztható lett volna. Ez fejenként évente 20,8 kilogrammot, országos szinten pedig közel 200 ezer tonnát jelent.

A jó hír, hogy a helyzet érezhetően javult. A teljes élelmiszerhulladék mennyisége 10,8 százalékkal csökkent 2016 óta, miközben a tényleges élelmiszerpazarlás több mint egyharmadával mérséklődött.

Az adatokból az is kiderül, hogy a legtöbbször továbbra is a készételek, a friss zöldségek és gyümölcsök, valamint a pékáruk végzik a kukában. Ez a három élelmiszercsoport adja az összes elkerülhető élelmiszerhulladék több mint háromnegyedét.

Pozitív változás ugyanakkor, hogy a készételek kidobása tovább csökkent. Tavaly egy ember átlagosan 7,7 kilogramm készételt pazarolt el, ami körülbelül egy kilogrammal kevesebb, mint egy évvel korábban.

A leggyakoribb ok továbbra sem változott

A kutatás szerint az élelmiszerpazarlás hátterében évek óta ugyanazok a szokások állnak. Sokan egyszerűen megfeledkeznek a megvásárolt élelmiszerekről, túl nagy mennyiséget vásárolnak, vagy a szükségesnél több ételt készítenek.

Ezek a hétköznapi helyzetek elsőre jelentéktelennek tűnhetnek, összességében azonban évente több százezer tonna felesleges hulladékot eredményeznek. Már néhány apró változtatás is sokat számíthat: egy tudatosabb bevásárlás, az adagok jobb megtervezése vagy a maradékok felhasználása jelentősen csökkentheti a kidobott élelmiszerek mennyiségét.

Az uniós célok eléréséhez további lépésekre lesz szükség

A felmérés alapján a magyar háztartások élelmiszerhulladék-kibocsátása jelenleg kedvezőbb az európai átlagnál, ugyanakkor a szakemberek szerint ez önmagában még nem elegendő.

Az Európai Unió célkitűzése szerint 2030-ra legalább 30 százalékkal kell csökkenteni a háztartásokban és a vendéglátásban keletkező élelmiszerhulladék mennyiségét a 2021 és 2023 közötti időszak átlagához képest. Ennek eléréséhez a tudatos vásárlás és a pazarlás visszaszorítása továbbra is kulcsszerepet játszik.

Ebben nyújt segítséget a Nébih Maradék nélkül programja is, amely immár tizedik éve segíti a lakosságot gyakorlati tanácsokkal, oktatási anyagokkal és szemléletformáló kampányokkal annak érdekében, hogy minél kevesebb élelmiszer vesszen kárba.

Forrás: MTI