Íme, a top európai zöldvárosok

• Jó hírek, Környezetvédelem
• 2025. augusztus 12.
• 6
• 0

Zöldvárosok példáján keresztül mutatjuk, mi mindent tudunk tenni a klímaváltozás ellen, illetve a felkészülés terén.

A európai zöldvárosok komplex környezeti problémákkal néznek szembe: klímaváltozás, légszennyezés, hősziget-effektus egyidejű kezelést igényel. A megoldások azonban nem technológiai újítások, hanem integrált várostervezési stratégiák, amelyek a környezeti fenntarthatóságot az életminőség javításával kapcsolják össze.

Négy európai város – Koppenhága, Lisszabon, Bécs és Utrecht – 2024-2025-ös gyakorlata jól demonstrálja ezeket a megközelítéseket.

Nézzük is a részleteket!

Koppenhága: integrált mobilitás és zöldinfrastruktúra, a zöldvárosok mintája

A dán főváros 2025-ös karbonsemlegességi célja konkrét intézkedésekkel valósul meg. A 2024-es „zöld hullám” program 10 000 fa telepítését és 50 méhlegelő kialakítását foglalta magában. A kerékpáros infrastruktúra 20 km-es bővítése azt eredményezte, hogy a lakosság 62%-a napi szinten kerékpárt használ.

A CopenHill projekt – hulladékfeldolgozó üzem tetején kialakított rekreációs park – új közösségi programokat integrált: szabadtéri jóga, futóversenyek. A zöldtetők és esőkertek hálózata pedig a csapadék 70%-át képes helyben kezelni, csökkentve az áradási kockázatot is!

Ezek az intézkedések nem izolált projektek, hanem összehangolt rendszer részei, amely a levegőminőség javítása mellett a közösségi terek funkcionalitását is növeli.

Lisszabon: közösségi részvétel és ökológiai folyosók

A 2020-as Európa Zöld Fővárosa cím után Lisszabon a közösségi bevonásra helyezte a hangsúlyt. A „Zöld Folyosók” projekt 15 km új gyalogos- és kerékpárutat hozott létre, összekötve a parkokat a Tejo folyó partjával. 2000 őshonos fa telepítése biztosítja a nyári hőmérséklet-csökkentést és a biodiverzitás támogatását.

A közösségi kertek számának megduplázása – 40 új kert 2024-ben – nemcsak helyi élelmiszer-termelést tesz lehetővé, hanem oktatási platformot is nyújt. Az elektromos buszflotta teljes kiváltása 2025-re 30%-os közlekedési kibocsátás-csökkenést eredményez.

Továbbá a „Hűvös Pontok” hálózata – árnyékos, vízpárásítóval felszerelt közterek – konkrét választ ad a hőhullámok problémájára, különösen az idős lakosság és családok számára.

Bécs: technológiai integráció és passzív építészet

A Mercer-rangsorban ismét első helyet szerző Bécs a „Smart City Wien” program keretében 100 új zöldtetőt és zöldhomlokzatot telepített 2024-ben, évi 500 tonna szén-dioxid-megkötést elérve.

A Seestadt Aspern projekt új öko-lakónegyede passzívház-technológiával és napenergiával működik. A közösségi közlekedés 80%-a pedig megújuló energiával üzemel mára.

A Duna menti rehabilitáció 12 új rekreációs zónát hozott létre. A „Grätzl” program mikroközpontjai lehetővé teszik, hogy a lakosok gyalogosan érjék el a szükséges szolgáltatásokat, csökkentve az autóforgalmat.

Utrecht: a radikálisan autómentes várostervezés

Utrecht 2024-2025-ben az autómentes belváros kialakítására koncentrált. A Catharijnesingel csatorna rehabilitációja 300 új fával és 2 km sétánnyal kapcsolta össze a belvárost a parkokkal.

Az autómentes zóna kiterjesztése révén a belváros 60%-a kizárólag gyalogosok és kerékpárosok számára elérhető, 25%-os zaj- és légszennyezés-csökkenést eredményezve.

A „Vertical Forest” projekt 10 társasház homlokzatán 10 000 növényt telepített. A kerékpármegosztó rendszer 35 000 biciklire bővült, így a lakosság 70%-a kerékpárral közlekedik munkába. Végül, de nem utolsósorban az esőkertek hálózata a csapadék 80%-át helyben tárolja, minimalizálva az áradási kockázatot.

Íme a rendszerszintű következtetések

A bemutatott városok gyakorlata három fontos tényezőt emel ki:

• Integrált megközelítés: A zöldinfrastruktúra, mobilitás és energiahatékonyság nem különálló projektterületeket, hanem egymást erősítő elemeket képez.
• Közösségi dimenzió: A fenntartható megoldások nemcsak környezeti, hanem szociális funkciókat is ellátnak – erősítik a közösségi kohéziót és javítják a mentális egészséget.
• Mérhető eredmények: A projektek konkrét környezeti és életminőségi mutatók mentén értékelhetők – kibocsátás-csökkentés, biodiverzitás-növekedés, közösségi terek használata.

Alkalmazhatóság és skálázhatóság

Ezen megoldások lényege, hogy közel sem egyedi városi sajátosságokhoz kötődnek, hanem másutt Európában is könnyedén adaptálható stratégiákat villantanak fel. A projektek lépésenkénti megvalósítása, a lakosság bevonása tehát más európai városokban is reprodukálható modelleket nyújtanak.

A 2024-2025-ös eredmények bizonyítják, hogy a fenntartható várostervezés nem jövőbeli vízió, hanem működő valóság lehet.

Forrás: green.hu