Így változik Magyarország éghajlata: figyelmeztetést adtak ki a kutatók

• Környezetvédelem
• 2026. július 15.
• 0

Az MTA podcastjában szakértők beszéltek arról, hogyan alakítja át a klímaváltozás Magyarország időjárását a következő évtizedekben.

A klímaváltozás hatásai már nemcsak a jövőről szóló előrejelzésekben jelennek meg, hanem a hazai mérési adatokban is egyértelműen látszanak. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Biztos Hang című podcastjában elhangzottak szerint a nyarak és a telek egyaránt melegszenek, miközben egyre gyakoribbá, hosszabbá és intenzívebbé válnak a hőhullámok. A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a század végére akár évi 40-nél is több hőségnap lehet Magyarországon.

Már a mérési adatok is egyértelmű változást mutatnak

Az elmúlt évtizedek hazai adatai alapján a nyári felmelegedés a leglátványosabb, de a telek átlaghőmérséklete is jelentősen emelkedett. Az átmeneti évszakokban egyelőre kisebb mértékű a változás, ugyanakkor a tendencia itt is jól érzékelhető.

Lakatos Mónika, a HungaroMet éghajlatkutatója szerint az 1980-as évektől gyorsult fel igazán a felmelegedés Magyarországon, míg a hőmérsékleti szélsőségek az 1990-es évektől váltak egyre gyakoribbá. A folyamat a 2000-es évek után tovább erősödött.

Jól mutatja ezt, hogy Magyarország tíz legmelegebb nyara közül mindössze egy volt 2000 előtti.

A hőhullámok már jóval tovább tartanak

A szakértő szerint a 2026-os júniusi hőhullám 2007 óta a legsúlyosabbnak számított Magyarországon. Hőhullámos napról akkor beszélünk, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 25 Celsius-fokot, és éjszaka sem tud kellően lehűlni a levegő.

Nemcsak az ilyen napok száma nő, hanem a hőség időszaka is kitolódik. Míg korábban főként július végén és augusztus elején volt jellemző a tartós forróság, ma már akár májusban vagy június elején elkezdődhet, és szeptemberig is elhúzódhat.

A klímamodellek alapján a változás a következő évtizedekben is folytatódhat. Az 1971 és 2000 közötti időszakban átlagosan 17 hőségnapot regisztráltak évente, a század közepére azonban ez legalább 25 napra, a század végére pedig akár 44 napra is emelkedhet.

Nemcsak a hőség, a csapadék is egyre szélsőségesebb

A változások nem állnak meg a hőmérséklet emelkedésénél. Kis Anna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa szerint a nyarakon hosszabb száraz időszakok és egyre intenzívebb esőzések váltják majd egymást.

A szakemberek már most is növekvő tendenciát látnak a napi 20-40 milliméternél is nagyobb csapadékot hozó záporok számában, és a modellek szerint ez a folyamat tovább erősödhet.

Csakhogy a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű eső nem tudja pótolni a lassú, áztató csapadékot. A víz jelentős része gyorsan lefolyik, kevés szivárog be a talajba, így a mezőgazdaság és a növényzet számára jóval kisebb hasznot jelent. Emiatt a heves esőzések gyakoribbá válása mellett is nőhet az aszály kockázata.

Nem lesz mediterrán az éghajlatunk

Bár a felmelegedés miatt Magyarország időjárása több szempontból közelíthet a mediterrán térségek jelenlegi klímájához, a kutatók szerint nem válunk mediterrán országgá.

Ennek egyik oka, hogy a csapadék éves eloszlása továbbra is eltérő marad. Magyarországon várhatóan a nyár marad a legcsapadékosabb évszak, csakhogy az eső egyre egyenetlenebbül, rövid idő alatt, szélsőségesebb formában érkezhet.

A szakértők szerint a felmelegedéshez való alkalmazkodás egyre fontosabb feladat lesz, hiszen a hosszabb hőhullámok, a szélsőséges csapadék és az aszályok egyaránt komoly kihívást jelentenek majd a lakosság, a mezőgazdaság és a természet számára.

Forrás: MTI