Tiltott növények a magyar kertekben: komoly bírság is lehet a vége

• Környezetvédelem
• 2026. augusztus 31.
• 0

Ezek a növények komoly természetvédelmi kockázatot jelenthetnek, ezért tartásukat szigorú szabályok korlátozzák.

Egy szép dísznövényről első pillantásra aligha gondolnánk, hogy jogszabály vonatkozik a tartására. Pedig az Európai Unió külön jegyzéket vezet azokról az idegenhonos inváziós fajokról, amelyek terjedése komoly természetvédelmi problémákat okozhat. A listán állatok és növények egyaránt szerepelnek, és a szabályok a magánkertekre is vonatkoznak.

Az uniós jegyzéken jelenleg 114 idegenhonos inváziós faj szerepel, közülük 49 növény. Egy faj, a keleti keserűfű (Celastrus orbiculatus) esetében a korlátozások alkalmazását 2027. augusztus 2-ig elhalasztották, így jelenleg 48 növényre vonatkoznak ténylegesen a teljes tilalmak. A jegyzéket legutóbb 2025-ben bővítették.

A szabályozás célja, hogy megakadályozza az olyan fajok további terjedését, amelyek kiszoríthatják az őshonos növényeket, átalakíthatják az élőhelyeket, illetve bizonyos esetekben a gazdaságra vagy az emberi egészségre is veszélyt jelenthetnek.

Nemcsak eladni, tartani is tilos

A tiltás jóval többet jelent annál, hogy egy adott növényt nem lehet forgalmazni. Az érintett fajokat szándékosan behozni, tartani, termeszteni, szaporítani, szállítani vagy értékesíteni sem szabad, és természetesen a természetbe sem lehet kijuttatni őket.

Ez egy kerti növény esetében azt jelenti, hogy ha egy tiltott faj már ott van az udvarban, nem lehet egyszerűen továbbnevelni vagy átültetni egy másik helyre. A magok, hajtások és gyökérdarabok továbbadása szintén problémát jelenthet, hiszen ezekből új növények fejlődhetnek.

A szárazföldi fajok között ott van például a bálványfa, a közönséges selyemkóró, a mirigyes nebáncsvirág és a japán óriáskeserűfű is. A jegyzéken emellett olyan fajok szerepelnek, mint az andoki pampafű, a kaukázusi medvetalp, a japán komló, a kudzu vagy a kínai faggyúfa.

Fontos azonban, hogy nem minden hasonló nevű növény tartozik a tiltott fajok közé.

A pampafűnél és az akácnál is számít a pontos faj

A magyar kertekben gyakori közönséges pampafű (Cortaderia selloana) például nem azonos az uniós jegyzéken szereplő andoki pampafűvel (Cortaderia jubata). Hasonló a helyzet az akácoknál is: a listán szereplő Acacia saligna és Acacia mearnsii nem azonos a nálunk jól ismert fehér akáccal, amelynek tudományos neve Robinia pseudoacacia.

Ezért vásárláskor vagy egy meglévő növény azonosításakor érdemes a pontos botanikai nevet is ellenőrizni, nem csupán a köznyelvi elnevezést.

A kerti tó és az akvárium sem kivétel

A szabályozás nem csak a kertben ültetett növényekre vonatkozik. Több vízi és vízparti faj is szerepel a jegyzéken, amelyek közül néhány korábban akváriumi vagy kerti tavi növényként is elterjedt.

Ilyen például a vízijácint, a karolinai kabomba, a kagylótutaj, az óriás rucaöröm vagy a Nuttall-átokhínár. Ezeknél különösen fontos, hogy ne kerüljenek természetes vizekbe, árkokba vagy csatornákba, mert egyes fajok már kisebb növényi részekből is képesek új állományt létrehozni.

A probléma Magyarországon sem pusztán elméleti. A közönséges selyemkóró és a bálványfa például már széles körben elterjedt, más jegyzékbe vett fajok pedig elsősorban vízfolyások mentén vagy felhagyott területeken jelennek meg.

Akár húszmillió forintos bírság is lehet a vége

Az inváziós növényekkel kapcsolatos szabályok megszegésének hatósági következményei is lehetnek. A Nébih az érintett növényeket zár alá veheti, elkobozhatja, megtilthatja a forgalmazásukat, illetve elrendelheti a megsemmisítésüket.

A tulajdonost emellett kötelezhetik az állomány felszámolására vagy a további terjedés megakadályozására. A bírság összege a jogsértés jellegétől és következményeitől függ, és akár húszmillió forintig is terjedhet.

Ha tehát kiderül, hogy egy tiltott inváziós növény nő a kertben, nem az a jó megoldás, hogy egyszerűen átülteted vagy valakinek odaadod. A felszámolás módja ráadásul fajonként eltérhet. Az óriáskeserűfüvek például apró gyökér- és szárdarabokból is újrahajthatnak, míg az óriás medvetalp nedve napfény hatására súlyos bőrreakciókat okozhat.

Éppen ezért bizonyos növények eltávolítását nem érdemes megfelelő ismeretek és védőfelszerelés nélkül házilag megpróbálni. A legfontosabb első lépés az, hogy pontosan azonosítsd a növényt, és szükség esetén szakembertől vagy az illetékes hatóságtól kérj segítséget.

Forrás: agroinform.hu